Ateizmus, anarchia és koszos punkok.

killtheradical

killtheradical


Cipriotizmus

2013. március 21. - bs395

Avagy hogyan csináljunk magánadósságból közadósságot immáron 6-7 éve, csak most direkt.

Mióta kitört pár éve az un. gazdasági világválság - amikor is nem történt más, mint hogy pár ember tévedett, hogy mennyi pénze is van, és hogy az mi mindenre elég -, azóta ez folyik minden országban, hol jobban burkolva (ágazati különadók, chipsadó, időjárásadó, tranzakciós illeték a közüzemi befizetésekre is, vagyis de, a zemberek fizetik meg), hol kevésbé (magánbankok kitömése adódollárok milliárdjaival, nem kérve érte cserébe se kontrollt, se bűnbánatot), de tény, hogy ennyire egyértelműen még sose mondták ki az illetékesek, hogy "kell a pénzetek!".

Érdekes mód a válság kitöréséig nem volt gond a magánnyugdíjpénztárak szabályozásával, a ciprusi adómértékkel, a banki bónuszokkal, vagy az összgörög adókerüléssel, de amint elfogyott a pénz... És nem ám úgy sápoljuk meg őket, hogy amelyik adót került, vagy pénzt mosott, vagy csak strómanként vette fel a pénzt, neeem: mindenkit egyenszabásúra hozunk! (kivéve mondjuk a görög államvezetők svájci bankszámláit)

Azt meg ugye senki sem gondolja komolyan, hogy az orosz maffia aznap, a hírekben hallotta először, hogy mire készülnek Cipruson?

Indok az persze mindig van, de sose lépünk túl a "csak a mai napot éljük túl, aztán holnap is lesz valami" mentalitáson, amiből könnyen következhet az, hogy holnap nem lesz semmi, mert már tegnap elköltöttük a rá eső keretet.

Az adott államoknak meg el kellene gondolkodniuk, hogy az itt Európában történelmileg rendben van, hogy az egészségügy, az oktatás meg ilyenek beleférnek a közösségi kockázatvállalás szolidaritásába (az oktatást mondjuk mi éppen kiírjuk belőle), de az elhibázott (és főleg az elcsalt) magánbefektetések átvállalása nem feltétlenül.

Titkosszolgálati tanmesék

Xerxész, a királyok királya álla a Dardanellák partján, s mondá:
- Hozzátok a hajókat, mert átkelünk!
- De felség, vihar közelg, tán várhatnánk két napot!
- Kishitű pórnép! Mit tudtok ti a világ természetéről!
S átkelének a perzsák a tengeren, ám a vihar megtépázá hajóhadukat, s elszüllyeszté sokukat.

Úgyhogy felállítottak egy parlamenti vizsgálóbizottságot, majd megkorbácsoltatták a tengert.

 * * * 

- Kung Lao, bölcsek bölcse, a tanácsodra lenne szükségem!
- Hallgatlak, ki az igazat szomjazod!
- Nagy a gondom, mester: egy tigris elvitte a fél lábamat!
- Szomorúságból születik az öröm. Hogyan történt gyermekem?
- Kint dolgoztam a nádültetvényen, amikor észrevettem, hogy a bambuszok közül les valaki.
- Nem mindig tudunk elfutni az élet által ránk mért csapások elöl, nincs mit szégyellned.
- ... nem futottam el...
- Sok jó ember, mikor a nehézségek hegye hirtelen fölé magasodik, kővé dermed a félelemtől. Nem gyávaság, se nem gyengeség, ha megesik.
- ...nem is akartam elfutni...
- A karma folyama az erdőből nézve... de mégis, akkor mit csináltál?
- Odamentem, és meghúztam a bajszát.
- És leharapta a fél lábadat?
- Igen, mester. Hogy lehet íly kegyetlen?
- Mégis mi a szarra számítottál? - kérdezte a bölcs Kung Lao, miközben egy feltekert gazdasági hetilappal ütötte a tanítvány fejét.

Az amerikai középosztály összeomlása

Több, mint 50 perc, angolul, de bőven megéri.

Röviden: a statisztikai amerikai átlagcsalád összehasonlítása 1970 és 2003 között, avagy hogyan drágult az életszínvonal fenntartása harminc év alatt két és félszeresére, és hogyan vannak a zemberek egyre kiszolgáltatottabb helyzetben - az amerikai átlagcsalád 1970-ben egy keresővel rendelkezett, és az egy kereset 50%-a ment el rugalmatlan kiadásokra (jelzálog, autólízing, egészségbiztosítás és adó); 2003-ban a két kereső fizetésének 75%-a.

Érdekes lenne egy hasonlót csinálni Magyarországra is, és beajánlani a kormány érdekesebb családpolitikusainak.

A görög kapcsolat

Lusta görögök?

A 11.3 milliós lakosságból 4.9 millió dolgozik. Magyarországon a 10 millióból 3.9 millió. 43% vs. 39%. A lusta görögjei.

Az a 4.9 millió évente átlag fejenként 2120 órát húz le. Ez a 3.9 millió évente átlag fejenként 1988 órát. A lusta görögjei. Az OECD tagállamok közül csak Dél-Korea előzi meg őket, az átlagnémet pedig mindössze évi 1432 órát teljesít.

A GDP/munkaórák tekintetében (ha az USA-t vesszük 100-nak) a görögök 58-on állnak, mi 43.6-on. Na most már tényleg emeljék fel a mediterrán seggüket a lusta görögjei.

Zavarba ejtő párhuzamok?

Itt minálunk volt egy kormány, ami újraválasztásának érdekében nem fejtette ki nyilvánosan az igazság minden szeletét. Újraválasztották, kiderült, megszorított.

Ott őnáluk volt egy kormány, ami újraválasztásának érdekében nem fejtette ki nyilvánosan az igazság minden szeletét. Nem választották újra. Az új(!) kormány alatt derült ki a dolog, és az új(!) kormány szorít meg.

Zavarba ejtő a párhuzamok. Egyesek zavarba is esnek.

Zemberek?

Egyetlen része stimmel az összehasonlításnak: a zemberekkel fizettetik meg mások hülyeségeit, fűnyírószerűen. Nem az a cél, hogy fehéredjen a gazdaság, hogy tisztuljon a közszféra, hogy kiszűrjék a csalókat. A cél az, hogy egyesek kifizessék mások hülyeségeit. Egyesek idegesek tőle.

És akkor jöttek a huligánok.

Államfelügyelet

Egy jól működő országnak elengedhetetlen feltétele az állam ellenőrzése, az állam nevében eljárók számon kérhetősége, felelősségre vonhatósága, hasonlók. Hogy a legkevésbé azok állnak a törvény felett, akik azt képviselik. Példamutatás, vagy mifene. Van itt minálunk ugyanis számos terület, ahova nem tudunk annyi pénzt rakni, hogy az szinte észrevehetetlenül el ne tűnjön. A három legismertebb a vasút, az egészségügy és az autópálya-építések. Ebből kettőre létre is hoztak egy-egy felügyeletet, majd a vasútét gyorsan meg is szüntették. Olyanokat mert mondani, hogy nem biztos, hogy jó ötlet, ha egy cég átláthatatlanul működik, ha a szolgáltatások vásárlását elaprózzák, urambocsá volt vagy jelenlegi, vezető beosztású alkalmazottak többségi vagy kisebbségi tulajdonában lévő cégektől veszik azokat a piaci árnál drágábban.

Nem meglepő, hogy mennie kellett.

Tovább

Beszorzod a reciprokával

Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban a Deloitte magyarországi vezetőjeként a Posta-bank ügyben az állammal szemben védelmezte egy perben az álláspontját, most pedig fordítva fog tenni, ízekre fogja szedni a Deloitte-ot, hiszen nála jobban kevés ember van tisztában az eseményekkel.

Bajnai Gordon miniszterelnök korábban a Wallis élén a pénzügyminiszterhez hasonlóan teljesen helyénvalónak találta, hogy különböző offshore cégeken keresztül – khmm – adóoptimalizálja a bevételeit, de most majd jól küzd ellenük ő is.

Hülye kérdések: ha Oszkó eddig is tudta, amit tudott, miért nem mondta azt még a Deloitte élén, hogy gyerekek, elbasztuk, kifizetjük, picit szégyelljük magunkat, majd megyünk tovább? És most ugye biztos nagyon meg fogja lépni?

Ha Bajnai eddig is tisztában volt vele, hogy az offshore cégek kvázi kárt okoznak a magyar gazdaságnak az által, hogy noha a közjavakból részesednek, ám az előírt hozzájárulást nem fizetik meg, akkor miért nem lépett fel már korábban ellenük, mondjuk miniszterként? Vagy urambocsá miért használta őket egyáltalán? Most világosodott csak meg?

Persze jobb később, mint soha. Rablóból lesz a legjobb pandúr – de csak a bitófa alatt. Itt viszont nem látni a bitófát sehol, szóval én szkeptikus vagyok, már csak a (fél)szuperbruttó miatt is.

Balhés Bob

Mi a közös Bajnai és Bokros csomagjában? Már a nyilvánvalókon kívül, hogy mind a kettő fenntarthatatlan államháztartási környezetben született, mind a kettő elég erősen vágta/vágná a füvet, és a többi. Hát hogy egyik se az MSZP-é! Olyannyira nem, hogy azóta Orbán Viktor még Horn Gyuláról is kezd egyre szebb emlékeket őrizni (és jól elférnek a fejében Antall Józsefről dédelgetett képével – bár ki tudja, lehet, néha összevitatkoznak, és olyankor Viktor elkezd nyilatkozni). Mert egy dolgot nem szabad: elvinni a balhét, nyilvánosan.

Tovább

Önkéntes konkurens

Az a vicc, hogy ne lopj/csalj/hazudj, mert az állam nem szereti a konkurenciát, megvan? Akkor ezt most pörgesd tovább: ne jótékonykodjál itt nekünk, mert… izé. Csak. Másra kell most a pénz. Lelépési díjakra, ilyenekre (ha marad, akkor finanszírozunk belőle adósságszolgálatot is, de prémiumból nem lehet hiány – ne legyen igazam). Ülök és nézek értetlenül, hogy akkor most mi van: az állam nem szereti az önkénteseket? Ne tessék itt szervezkedni, minden a legnagyobb kontrol alatt. Mocorogsz? Oké, akkor a közcélú adományok adókedvezményeit eltöröljük. Meg úgy is világválság van. Tudom, én reagálom túl a dolgot (még talán helyből nekifutással túl is toltam), és az okok sokkal profánabbak – és kevésbé gonoszak - is lehetnek, de vegyük végig az én verziómat.

Történt, hogy államunk a megtermelt éves vagyonnak kb. a felét beszedi (egyénenként változó, nullától 70%-ig), levon ezt-azt működési költségre, finanszíroz egy adag beruházást – na azokban is sok köszönet van: kifizetetlen alvállalkozók, feketén dolgoztatott munkások, túlszámlázás, haveri megrendelések, megbugázott beszerzések, stb. -, nyújt közszolgáltatásokat, amik miatt mindig panaszkodunk, a maradékot pedig újraelosztja, hogy a segítségre szorulókon segítsen. Ez utóbbira az éves bevételének 14%-át tervezi elkölteni (ebben a különböző nyugellátások nincsenek benne), vagyis az éves megtermelt vagyon 7%-át. Másképpen: egy átlagos hónapban két napot az elesettekért dolgozol.

Tovább

Cuccpolitika

Elérkeztünk volna a végéhez (ami igazából a közepe)? Most akkor tényleg Bajnai, vagy még mindig nem tudják, hogy akkor egyáltalán tárgyalnak-e valamiről, vagy csak az ingyen pizza miatt azt hitték, buli van? Hogy mi fojt itt az elmúlt héten, l’art pour l’art vagy commedia del’arte, döntse le mindenki maga, én az első fele hajlok, mert nem igazán tetszett, és a cirkusz még mindig olyan, hogy nem kérhetem vissza a pénzem, ha szar az előadás. Meglepett, hogy Gyurcsány bukta a pártelnökséget – vagy nem, lásd a zalaiak -, és az is, hogy az SZDSZ megint segget csinált a szájából – vagyis nem, ez annyira nem lepett meg. Szóval még nincs azért ez teljesen lefutva. Viszont kaptunk az arcunkba egy programkezdeményt, ami olyan lett, amilyenre vártunk, és így bebizonyíthatjuk, hogy füvet nyírni Bokros nélkül is tudunk.

Az egyeztetési-megélhetési vergődést meghagynám most már azoknak, akik szerintük a valóságot látják, és inkább az érdemi – ti. a program – kapcsán fejteném ki az újdonsült dilemmámat, ami nem is annyira új, és bőven belefér, hogy egyelőre teljesen fölösleges aggódok, de hátha. A dilemma fölöttébb hasonlít annak a nyugdíj előtt álló állampolgárnak a dilemmájára, aki bevezetése óta fizette a 13. havi nyugdíj miatt megemelkedett terheket abban a hitben, hogy ezért cserébe ő is hasonló juttatásban részesülhet majd, ám az ígéret kapujában nem egyszerűen becsukták előtte a kasszát, hanem még a kezére is rácsaptak: ő már nem kap, de aki eddig kapott, az ezután is fog. Hozom fel mindezt a szocpol lehetséges megszüntetése kapcsán.

Tovább

Bér- és szájfejtés

Feladom. Nem bírom követni, hogy mi hova merre meddig az adózásban, de már azt se, hogy mikor. Nincs időm, kedvem, energiám. Eleddig a bérszámfejtőket némi távolságtartással kezeltem, de most kifejezetten sajnálom őket, meg minden olyan embert, akinek havonta változó szabályokból valamiféle üzleti terv formájú dolgot kéne összehoznia. Egyszerűen lehetetlen. Gyurcsány monnyonle. De tényleg.

Képzeljed el, hogy ül a multinál mondjuk egy ilyen ügyvezető-szerű figura, akit felhív a tulaj, hogy olvasta az újságban, hogy akkor most mi van, mennyi lesz a haszon, mit mondjon az ő főnökeinek, lesz-e pénz? Ügyvezetőnk leül az embereivel, kiszámolja, átrajzolják a táblázataikat, visszamondanak megrendeléseket, jutalmakat, elküldenek 20-30 ezer embert, majd postafordultával írja, hogy most már lesz. Aztán januárban megint. Meg a héten nekiáll még egyszer.

Tovább

Jólbeszél

Gyáva, konfliktuskerülő, realista, felívelő, üdítő, populista - ezeket a jelzőket használták Orbán Viktor beszédére, mondandójára. És mind igaz is. Ez ugyanis egy beszéd volt. Szónoklat. Egy beszéd arra való, hogy megtapsolják/kifütyüljék, mert azt hallják benne, amit hallani akarnak, még ha nem is azt mondják benne, amit hallani akarnak. Aki akarja, úgyis kihallja belőle, előre megideologizálja, még mielőtt a szavak és szószerkezetek értelmet nyernének. De mit is mondott Orbán Viktor?

(FONTOS: a különböző olvasatok NEM egyeznek bármilyen pártállással - minden hasonlóság a magyar politikával a polmarketing miatt van, aminek a valósághoz semmi de semmi köze)

Tovább

Beszóltál?

Neszójjábe!

Nemzeti sorsdráma egyetlen felvonásban, az is rövid

Szereplők:
Mirek Topolánek, cseh miniszterelnök, az Európai Unió soros elnöke
Angela Merkel, német kancellár
Gyurcsány Ferenc, magyar miniszterelnök
Bulgária, Lengyelország és Szlovákia képviselői
Egyéb uniós tagállamok küldöttei
Fitsch, Moody's és Standard and Poor's megbízottai
A Die Welt, a Wall Street Journal, a Times, a Financial Times, a Frankfurter Allgemaine Zeitung és más újságok tudósítói

Tovább

Válságkiadás

p>Érleltem magamban, de nem bírom. A Heti Hetes grémiuma is foglalkozott a világválsággal, és Magyarország válságával. Szomszédok újratöltve, de komolyan. Nekem már csak az hiányzott, hogy Lenke néni - vagy újabban mondjuk Vili bácsi - szomorú arccal nézve a kamerába elmondja, hogy az ÁFA emelést a kisnyugdíjasok keményen megérzik, de hát csak kibírják ezt is, hátha jobb lesz az országnak. Kezdjük akkor bemutatási - szigorúan nem kronológiai - sorrendben, ki mit tett hozzá az ország népének felvilágosításához:
Tovább

Pótold ki

Nekünk sose elég. Nem elég a puszta fenntartása miatt alapból is folyamatosan külső finanszírozásért síró újraelosztás, nem elég, hogy hirtelen akkora kockázati felárral hajlandók csak hitelezni nekünk, hogy még, nem elég, hogy elbocsájtások miatt eleve kevesebb lesz a bevétel és több a kiadás, vagy hogy a kereslet visszaesése és a hitelek bedőlése miatt még kevesebb pénz áramlik a költségvetésbe befele. Nekünk az is kell, hogy alultervezzük az inflációt. Ez a költségvetés szempontjából csak annyiban baj, hogy az állam kiadásai nem olyan ütemben követik a pénzromlást, mint a bevételei, vagyis marad rajta némi marzs. Százalékpontonként pár száz milliárd, nem nagy cucc.

Tovább

Bianko bank

Itten van most a válságnak begyűrűzése - vagy nem, a bizottság még nem döntötte el, hogy engedélyt kap-e begyűrűzni kis hazánkba -, s ez akkora felháborodást kelt, hogy még a Bayer Zsolti is zsidózott egy egészségeset. A menetrendszerinti következő stáció, hogy a bankoknak úgy általában a létjogosultságát kérdőjelezzük meg, olyan szavakkal, mint kamatrabszolgaság és hasonlók. Merthogy a bankok azok csak élősködnek.

Megpróbálom úgy elmagyarázni, hogy még én is megértsem. Bank nélkül is van élet, igen. Kis közösség, önellátás, ilyenek. Pamutzokni bank nélkül viszont már nincs. Miért? Ehhez végig kell vennünk, mit is csinál a bank, olyan "mit láttam az állatkertben?" szinten, csak több elmebajjal.

Tovább

Út a gazdagságba

A recept viszonylag egyszerű. Hazudni kell.

Először is hazudunk a hitelbírálatnál. Nem is kell oda annyi papír, meg kötelezvény, meg biztosíték, vagy fedezet. A lényeg az, hogy pénz legyen. Jutalék, tudniillik.

Aztán hazudunk a hitelminősítésénél. Megkenjük a hitelminősítőt, megkenjük jól. Nem csak arra, hogy mi szebbek legyünk papíron, hanem arra is, hogy mások meg csúnyábbak.

Aztán hazudunk a partnereknek. Persze, hogy alacsony a kockázata a terméknek, kedves partner. Nézze, milyen szépek a számok, milyen kedves szavakkal jellemez minket a hitelminősítő.

Nagy pénz van itt, uraim, csak tessék, csak tessék!

Aztán ha meg kiderül, hogy hazudtunk, akkor meg mi van? Prémiumot kapunk!

Tovább

Bízz bennem

A cserekereskedelem leváltása pénzforgalomra azt is jelentette, hogy hiszünk a pénzben és annak értékében. Ami most folyik, az pont a bizalom megrendülése.

Egy tetszőleges pénzösszeg mögött általában áll valami: termék, vagy követelés. Fedezet, hogy a pénznek van kézzelfogható értéke. Hitel esetén ez lehet ingatlan, vagy a jövőbeni jövedelmed, ám ez kockázatot rejt magában: ez a kamat.

A hitelintézetek minden kihelyezést "beáraznak" kockázat alapján, így ha egy-egy hitel be is dől, minimalizálhatják a veszteségeiket azáltal, hogy a többi hitel kitermeli azoknak a költségeit is. Ezért van, hogy egy gépjármű-vásárlási vagy áruhitel kamata magasabb, ám a hitelfelvétel is kevésbé szigorú, mint jelzálognál: kevesebb a biztosíték, nagyobb a kockázat, hogy eltűnik a pénz.

Tovább

Reklámérték

Before írta volt, hogy a magyar élsportnak befellegzett, nem kis részben köszönhetően a magyar sportpolitikának, mely tele van olyan multitalentumokkal, hogy a legtöbb ország sírva könyörög mindenféle diplomáciai csatornákon, hogy adjuk őket kölcsön, de mi nem adjuk.

Phelps még meg sem száradt a medencéből kifele jövet, máris dúsgazdag lett. El fog zsibbadni a csuklója a sok aláírásban, és kérnie kell még pár sportszatyrot, hogy hazavihesse a szponzori csekkeket. Biztos rajta lesz tejes meg müzlis dobozokon, lesz neki saját sportruházat kollekciója valamelyik nagy gyártónál, és megélhetésre valószínűleg soha többet nem kell költenie. Állnak mögötte ügynökök, politikusok, akik persze keresnek rajta, csakhogy közben a cirkusz valamennyi fellépője is egy picit jobban jár Phelpsel, mint nélküle.

Tovább

Energiaéhség

Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy az emberi közösségek – civilizáció, társadalom, kultúra – sokszínűsége és komplexitása (és e helyütt tartózkodnék a fejlettség szó használatától, mert az relatív) az őket alkotó egyének számára elérhető energia mennyiségétől és elérhetőségének idő és térbeli stabilitásától függ.

Az élet fura dolog. Felfoghatjuk egyfajta homogenizációs törekvésnek, ahol különböző kémiai vegyületek próbálják a többieket a „saját képükre” formálni – ez korrelálna azon entrópikus törekvésekkel, amik szerint minden az elérhető legstabilabb energiaállapotra törekszik, aminek tényleg tökéletes leképeződése lehetne a homogenitás (a másik formája viszont pont a komplex rendszerek lebomlása). A komplexitáshoz, azaz a multiplikálódáshoz viszont energiakülönbség kell. Ez a fajta energia a földi élet esetén két forrásból származik: fotoszintézis és kemoszintézis.

Minden általunk ismert szerveződés e két energiatöbblet-felhalmozó módszeren „élősködik”, így az ember is (érdekes mellékzönge lehetne a litoszintézis, ami a kemoszintézis külső hőforrás nélküli változata, ám ez is függ a fotoszintézis által előállított oxigéntől). Vagyis szigorúan a biológiai evolúció szabályai szerint az ember a jelenlegi állapotában messze túllépet a rendszer keretein, több okból is: egyrészt – mint arra a szakemberek gyakran felhívják a figyelmet – a Föld táplálékeltartó képessége a jelen technológiákkal egyetemben is véges, ám erre mi – a szaporodási rátát tekintve - fittyet hányunk, másrészt a két fent említett energiaforrás ciklikus és aránylag immobil.

Tovább

Mocskos liberalista!

Szikszó, Gárda, megélhetési demonstrálók és megélhetési kisebbségi képviselők verbális összecsapása, nyilatkozatháborúja. Akit érdekel, nézzenek videókat.

Engem egy dolog ütött szíven, mégpedig Murányi Levente, a Jobbik alelnökének azon megállapítása, hogy a liberalizmus az ocsmányabb, mint a nácizmus, vagy a kommunizmus.

Tovább

Suicide commando

Poszt kádárikus demokrácia, ahol az általános választójog vermébe estünk, és képtelenek vagyunk az ország érdekeit a rétegérdekekkel bármilyen távon is egyeztetni. Az ország érdeke ugye az lenne, hogy minél többen dolgozzanak, minél több adózott jövedelmük legyen, és jogbiztonság legyen. A jogbiztonság alatt azt értem, hogy egy cselekedet következménye nagy valószínűséggel, előre leírt szabályok alapján megjósolható. Nos, ez hiányzik.

Tovább

Egyél több fényt!

Nagyon oda kell ám figyelni, aki olajügyekben, élelmiszer-válságban, vagy környezetvédelemben otthon akar lenni, nagyon oda kell figyelni minden egyes nap.

Persze minden egyes nap újra kell formázni az agyát, de ne legyünk már kicsinyesek, mi az a kis duplagondol a szellemi boldogsághoz képest!

Kezdjük a szimpla kőolajjal.

Tovább

Miért mondjon le a kormány?

Demján Sándor szerint azért, mert nem fognak reformokat csinálni, pedig kellenének.
Demján Sándor szerint már három éve is ugyanazt kellett volna megcsinálni, mint amit most kellene.

Kanadával példálózik. Kanada leggazdagabb embere 2005-ben, az intejú készítésekor Ken Thomson volt, a 2006-ban elhunyt médiamogul. Magyarország leggazdagabb embere egyes összehasonlítások szerint Demján Sándor. Ken Thomson nem az állami privatizációban és az állami megrendelésekben találta meg eredeti tőkefelhalmozását, Demján Sándor igen.

Tovább

Nem szabad!

A magyar anyák meg lettek szólva, hogy a sorkatonaságban elhunyt gyermekeik igazságáért küzdve aktuálpolitikai pártüzenetet hordoznak. Sőt, csak azt.

Gyurcsány Ferenc pediglen odaáll mindenféle elvek és törekvések mellé. Mert most, hogy nincs koalíció, meg reform, most már ráér. Harcol a fasizmus, az antiszemitizmus, a kirekesztés, a megkülönböztetés ellen. Aktuálpolitikai céllal. De, igen, azzal. Ha nem így lenne, szépen csendben elálldogálna hátul Klárival, tapsolna, amikor a többiek is tapsolnak, aztán hazamenne. Ha valaki megkérdezné, hogy ő az, akkor azt válaszolná, hogy nem, a Feri magasabb.

Tovább

Háború

Beindult a bullshit generátor, adják neki hátulról betápon a gázolajat délről, közvetlen a vezetékből.
Volt már Kuncze, most meg egyszerre van Kóka és Fodor.
Nyomon tessék követni, de gyorsan, mert elszalad!

Feri mondta, nem kell Ági, mert nem kell úgy a reform, ahogy az SZDSZ szeretné. Hogy Feri hogyan, miként jutott erre az elhatározásra, volt-e hozzá köze az MSZP elnökségének és egyéb prominenseinek, nem tudni. Biztos semmi, csak szeretünk összeesküvés-elméleteket gyártani.

Jani mondta, ha nincs program, nincs koalíció. De attól még lehetnek barátok. Mint mikor a lány azt mondja, hogy aranyos vagy, de legyetek inkább barátok.

Gabi mondja, hogy ha nem lenne Feri, akkor felőle akár még koalíció is lehetne. Na de kérem, hova tűnt a reform? Kapkodom a fejem, olvasom újra, de nem találom.

Ki lesz hát az SZDSZ új elnöke? Ha egyáltalán.
Jani, a kemény reformer, akinek elvei vannak?
Vagy Gabi, a kompromisszumkészebb, akinek meg erkölcsi tartása van?

Mi köze van az egészhez Ágikának, meg a megyei önkormányzatból kiesett tisztviselőknek, akiknek egy jól működő állami egészségbiztosítási pénztár helyett hirtelen sokra lett szükségük?

És mennyi ebből Orbán Viktoré?

Minden mindegy

"Schröder azóta távozott a politika élvonalából, gazdasági társaságoknál vállalt tanácsadói szerepet(Rotschild, Gazprom), majd átvette egy nyugat-európai-orosz konzorcium felügyelőbizottságának elnöki posztját."

Annak a konzorciumnak a felügyelői posztját, aminek a létrehozását a gázvezetékkel együtt ő írta alá, és aminek a központját az ő kedvéért vitték át Hannoverbe.

"Nem elképzelhetetlen, hogy Gyurcsány Ferenc júniusban lemond a miniszterelnöki posztról, majd elfoglalja a Déli Áramlat gázvezetéket is felügyelő társaság vezetői székét"

Tovább

Egymás közt

...
...
...
- Te János, én kirúgom az Ágit.
- Mi van, Feri, megint szívtatok a Klárival?
- Nem erről van most szó. Én kirúgom az Ágit.
- De miért?
- Sonkás. Nem tetszik.
- Ennyi? Apróság!
- Ennyi. Hogy adja el így az egészségügyet? Sonkásan?
- Még mindig azon a hülye videón rágod magad? Meg akarod mutatni, hogy de, leváltod?
- Nem erről van szó. Ki kell rúgnom.
- Miért van itt sötét? Lámpát igazán kapcsolhatnál már!
- Drága az áram. Spórolunk.
- Készülsz a kormányfői nyugdíjra, mi?
- Te, János... azok a szavazatok... drágák voltak?
- Te miről beszélsz? Mondtam már, hogy a Gabi csinálta!
- Tudom, tudom. De drágák voltak? Vagy csak elvitted őket vacsorázni?
- Még köss bele, hogy hogyan néznek ki a fogaim, jó? Tudod mit? Tőlem legalább nem félnek, hogy egy bárszékkel szétverem az első sorban ülők fejét!
- Én ki akarok szállni ebből az egészből.
- Nem teheted! Miattad adtam fel mindent! Beléptem még abba a rablópártba is a kedvedért!
- Döntöttem. Kiszállok. Elegem van.
- Hogyan szállsz ki? Arra gondoltál már?
- Itt van ez a két pirula. Beveszem a pirosat.
- Feri, ne! Köpd ki! Köpd ki!
...
...
...

süti beállítások módosítása