Orbán Viktor két értékelő beszéde, megint szófelhőben. Haladunk a korral, meg a technikával, ezúttal az állandó megszólításokat és szófordulatokat kihagytuk, azaz a tisztelt, hölgyeim, uraim, magyar, Magyarország, tisztelt ház, országgyűlés és képviselőtársaim szavak nem kerültek bele a válogatásba. Ja, és most 30-30 szó van (elbírja a gép, na). Szóval akkor ígéretünknek megfelelően először az évértékelő, utána a parlamenti (az évértékelőben a megújulás a központi szó, a parlamentiben pedig az ország).

Orbán Viktor összes eddigi évértékelő beszéde, szófelhőkben.

(bár beszédekből úgy általában bármi konkrétat is leszűrni leginkább a madárjósláshoz áll közel, pláne, ha kontextusból kiragadva és leegyszerűsítve tesszük, a korszellemet azért visszaadják, tekintve, hogy egy jó szónok arról beszél, amiről a nézők hallani szeretnének)

Amint meglesz az idei beszéd leirata, megcsináljuk azt is.

Gyáva, konfliktuskerülő, realista, felívelő, üdítő, populista - ezeket a jelzőket használták Orbán Viktor beszédére, mondandójára. És mind igaz is. Ez ugyanis egy beszéd volt. Szónoklat. Egy beszéd arra való, hogy megtapsolják/kifütyüljék, mert azt hallják benne, amit hallani akarnak, még ha nem is azt mondják benne, amit hallani akarnak. Aki akarja, úgyis kihallja belőle, előre megideologizálja, még mielőtt a szavak és szószerkezetek értelmet nyernének. De mit is mondott Orbán Viktor?

(FONTOS: a különböző olvasatok NEM egyeznek bármilyen pártállással - minden hasonlóság a magyar politikával a polmarketing miatt van, aminek a valósághoz semmi de semmi köze)