Bocsáttassék meg nékem, de én nem értem. Lehet én vagyok a fasiszta, de amikor azt mondom, hogy:

- a mindenkori kormánynak semmi keresnivalója a sportban, stadiontulajdonlásban, futballklub-panamákban, akkor jó ellenzéki vagyok.

- a mindenkori kormánynak semmi keresnivalója a médiában, a hírgyártásban és hírmagyarázásban, akkor jó ellenzéki vagyok (épp most, ha más kormány lenne, akkor ugyanezért a véleményért nemzetiszocialista lennék).

- a mindenkori kormánynak semmi keresnivalója "piaci" cégek tulajdonlásában és támogatásában (akkor is adok pénzt Lölőnek, ha soha semmit se vettem tőle), akkor jó ellenzéki vagyok.

- a mindenkori kormánynak semmi keresnivalója a tudományos életben, mert a szervilitást támogatja, akkor már rezeg a léc, itt már szélkakakas alkatú megmondó emberek mindennapi megélhetéséről is szó van (akik szépen háttérbe szorítják és eltapossák a tudománnyal foglalkozni akarókat), itt már fasizálódok.

Na de amikor azt mondom, hogy a mindenkori kormánynak semmi, de tényleg aztán semmi keresnivalója nincs a kultúrában, filmekben, színházakban, zenei életben, mert korrumpálja és kiszolgálójává alacsonyítja azt, aminek reflektálnia kéne arra, amit tesz, akkor hirtelen Dúcse alkatúvá változok, a hajam is eltűnik, állkapcsom szélesebb lesz, összemegyek úgy 15 centit, és valamiért vállszalagos egyenruhába bújok (van ilyen, na, neked tán nincs a szekrényben?).

Persze, én is szeretnék olyat, hogy te fizetsz nekem, akkor is, ha nem veszed meg, amit csinálok, akkor is, ha nem szólhatsz bele, és ha szeretnél beleszólni, akkor te vagy Hitler. Csak nem mentem színésznek.

Itten van most a válságnak begyűrűzése - vagy nem, a bizottság még nem döntötte el, hogy engedélyt kap-e begyűrűzni kis hazánkba -, s ez akkora felháborodást kelt, hogy még a Bayer Zsolti is zsidózott egy egészségeset. A menetrendszerinti következő stáció, hogy a bankoknak úgy általában a létjogosultságát kérdőjelezzük meg, olyan szavakkal, mint kamatrabszolgaság és hasonlók. Merthogy a bankok azok csak élősködnek.

Megpróbálom úgy elmagyarázni, hogy még én is megértsem. Bank nélkül is van élet, igen. Kis közösség, önellátás, ilyenek. Pamutzokni bank nélkül viszont már nincs. Miért? Ehhez végig kell vennünk, mit is csinál a bank, olyan "mit láttam az állatkertben?" szinten, csak több elmebajjal.

A recept viszonylag egyszerű. Hazudni kell.

Először is hazudunk a hitelbírálatnál. Nem is kell oda annyi papír, meg kötelezvény, meg biztosíték, vagy fedezet. A lényeg az, hogy pénz legyen. Jutalék, tudniillik.

Aztán hazudunk a hitelminősítésénél. Megkenjük a hitelminősítőt, megkenjük jól. Nem csak arra, hogy mi szebbek legyünk papíron, hanem arra is, hogy mások meg csúnyábbak.

Aztán hazudunk a partnereknek. Persze, hogy alacsony a kockázata a terméknek, kedves partner. Nézze, milyen szépek a számok, milyen kedves szavakkal jellemez minket a hitelminősítő.

Nagy pénz van itt, uraim, csak tessék, csak tessék!

Aztán ha meg kiderül, hogy hazudtunk, akkor meg mi van? Prémiumot kapunk!

A cserekereskedelem leváltása pénzforgalomra azt is jelentette, hogy hiszünk a pénzben és annak értékében. Ami most folyik, az pont a bizalom megrendülése.

Egy tetszőleges pénzösszeg mögött általában áll valami: termék, vagy követelés. Fedezet, hogy a pénznek van kézzelfogható értéke. Hitel esetén ez lehet ingatlan, vagy a jövőbeni jövedelmed, ám ez kockázatot rejt magában: ez a kamat.

A hitelintézetek minden kihelyezést "beáraznak" kockázat alapján, így ha egy-egy hitel be is dől, minimalizálhatják a veszteségeiket azáltal, hogy a többi hitel kitermeli azoknak a költségeit is. Ezért van, hogy egy gépjármű-vásárlási vagy áruhitel kamata magasabb, ám a hitelfelvétel is kevésbé szigorú, mint jelzálognál: kevesebb a biztosíték, nagyobb a kockázat, hogy eltűnik a pénz.

Ez is megvolt. Volt a cseheknek '68, nekünk '56, a grúzoknak meg van most egy 2008. Párhuzamok a három történetben, hogy mindegyikben részt vett a szovjet / orosz hadsereg, a "nyugat", és egy kis ország, aki nem tudta helyesen megítélni, hol a helye a világban.

A grúzok integrálni szeretnék Dél-Oszétiát és Abháziát a még ott lakók akarata ellenére. Ezt Oroszország kihasználja. Az oroszokat persze nem érdeklik az oszétek vagy az abházok. Őket igazából Baku érdekli, meg a NATO rakétapajzsa, meg, hogy semmilyen körülmények között se legyen egy Nabuccónak látszó tárgy a környéken. Ha Oroszország érzéken lenne a kisebbségek önrendelkezése iránt, akkor már holnap darabjaira hullana. Mondjuk indulásként függetlenséget adhatna Észak-Oszétiának, hogy a csecseneket ne is említsük, mert ők terroristák, az oszétek meg csak csempészek.