Nem azt kell nézni, amit mond, de még azt sem , amit tesz, hanem azt csókolomalássan, ahova vezetni akar. Meg lett mondva, hogy Szingapúr, meg Kína, meg a német gyáraktól meg multiktól függünk, nem? Az is meg lett mondva, hogy ha ide Kínát akarnak, akkor az sokaknak nem fog tetszeni. S lőn.

Apropó, egy kínai szalag melletti operátor kb. annyit keres, mint egy magyar, kis érdekesség. A létszámfeletti diákokat pedig a Dunába fogják lőni, ezt nagyon jól tetszik látni.

Nem, nem jó, amit csinálnak, nem jó, ahova ez mutat. Egy lehetséges megoldás, hogy tessék elmenni nagymamához meg nagypapához, és megkérni őket, hogy szóljanak a Viktornak, hogy a nyugdíjukat meg utazási kedvezményüket felajánlanák a kisunoka taníttatására. Esetleg tüntessenek a nagyszülők, karonfogva a csemetéket, „Nem azért vigyáztam nyaranta Tomikára, hogy kőműves segéd legyen!”  feliratú transzparensekkel, amíg be nem tiltják ezt is.

A tököm televan amúgy ezzel a fenenagy önemgvalósításos, new age szagú szarsággal. MINDENKI kreatív munkakört szeretne. MINDENKI vezető beosztást szeretne. MINDENKINEK nem jut (és nem is jár, de ez már részletkérdés, ne vegyük el senkinek se a szavazati kedvét). Cserébe MINDIG lesz majd, akinek wc-t kell majd pucolnia, és SOHA nem fogja szeretni. De ez az egész bekezdés mellékvágány, vissza az elejére.

Kínába nem kell ennyi diplomás. Kínába operátor kell. Sok. Milliók, apám. Van ugyan egy másik Kína is (ahogy ma is minimum három Magyarország van, és ez még csak a munkaerőpiaci felosztás, ha érdekel  valakit, egyszer elmesélem), de oda, a másik Kínába, oda születni kell. „Apuka megyei párttitkár? Nagyon jó, nagyon jó, magából közgazdász lesz.”

Ott nem lehetsz létszámon felüli.

Én nem ilyen országra szavaztam.

Bocs.

Így utólag.

Megint egy dokumentumfilm a tengerentúli valóságról, ezúttal az oktatási rendszerről. A jobboldali elfogultsággal nehezen vádolható (ez a későbbiekben fontos lesz, mert mélyen beágyazott baloldali vívmányoknak megy neki) Davis Guggemnheim rendezésében, a többi között Bill Gates vendégszereplésével:

Egy ingyen jó tanács gyermekes szülőknek: ha nem muszáj, a film sorsolásos részét ne nézzék meg. Az üt. Persze direkt, de attól még üt.

A továbbiakban spoileres rész jön, szóval ha nem akarod előbb megnézni a filmet (már ha be tudod valahol ...khm... szerezni), akkor kattints a továbbra, és megtudod, mi a baj a rendszerrel (vagyis hogy nekem mi jött le belőle).

Csak egy rövid reflexió a polmarketingről. Részletekbe nem megyünk bele, csak az üzenetbe.

55 milliárd forint helyett 75 milliárd forint fog jutni iskolafejlesztésekre. Az iskolafejlesztés ugye jó dolog, plusz, ahogy a szövegben felhívják rá a figyelmet, a 75 milliárd az csaknem 80. Szépen emelkedik az összeg, a választópolgár elégedett, nem is mer rákontrázni. Olyan érzést kelt, mintha az alkuból sikeresen jött volna ki.

Azok a rafkós tálibok már megint a gyökerénél ragadták meg a problémát. Egy népet le lehet mészárolni, rettegésben lehet tartani, el lehet nyomni, de minek, ha lehet agymosni is?

Lemészárolni erősen kontraproduktív, mert nem maradna ember, aki az imám (vagy más, szabadon választott vezető) helyett a földet művelje, hogy a vezér ne haljon éhen. Rettegésben tartani és elnyomni folyamatos befektetést igényel, nem is beszélve arról, hogy a nép időnként lázong, amit le kell verni, ami kivégzésekkel jár, szóval megint kontraproduktív.

Orbán Ráhel és Gyurcsány Bálint sikeresen felvételiztek a közgázra, sőt, évfolyamtársak lesznek (meg még pár száz fiatal). Apáik bűneiért ugye ne. Éppen ezért én arra gondolok, hogy Ráhel és Bálint keményen tanultak, sokat áldoztak, megérdemelten jutottak be, és sikeres, boldog élet vár majd rájuk az idegenforgalom és a számvitel világaiban. Miközben eredményeiknek pártállástól függően örülünk, jusson eszünkbe, miket hallunk atyáiktól, pártjaik prominenseitől és teoretikusaiktól az oktatás és a munkaerőpiac vonatkozásában.

Összesen 4902 felvételiző igényelt többletpontot szociálisan hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete miatt, mondta Reiber Gabriella, a Katapult Mentorprogram kommunikációs szakértője.

Hadd gratuláljak. Többrétűleg is. Agyrém. Fekete-fehér világ, egyenlítősdi, szakmai és politikai csőd. Torz rendszer.

A felvételi követelmény az felvételi követelmény, ugyanaz mindenkinek. Egyenlő feltétel. Ha azt szeretnénk, hogy ezt a lécet meg tudják ugrani a halmozottan hátrányos szociális helyzetű gyerekek, ahhoz pont, hogy igazi mentor program kéne. Ingyen tankönyv, ingyen menza, ingyen korrepetálás. Tehetséggondozás, ha úgy tetszik. Ha a mentorprogramból kikerülő gyerek nem ugorja meg a lécet, akkor a mentorprogram elhasalt, de csúnyán. Államilag támogatott program pediglen nem hasalhat el csúnyán! Azt azért mégsem! Majd besegítünk. Nem, nem a gyereknek, a programnak. Lejjebb visszük a lécet - na nem mindenkinek, mert akkor oda lenne az egyenlítősdi.

Előzőleg arról volt szó, hogy Amerikában, egész pontosan Dél-Karolinában egynemű osztályokat vezetnek be az állami iskolákban, egynemű osztályosítva egész iskolai körzeteket.

Problémák:

Prüdéria, nem mindenkinek.

Angol eredetiben itt lehet meghallgatni, átirat még nincs.

Arról vagyon szó, hogy Dél-Karolinában, a Biblia-öv csatjában, bevezetik egész körzetekben a szeparált nemű osztályokat az állami iskolákban. Hurrá.

Felvesznek az emberek hitelt mindenre, árura, nyaralásra, akármire. Olyan dolgokra fizetnek bünagy kamatot, amik már akkor se tetszettek, amikor hazavitték őket.

Ha meg elkülöníted az egyiket, és leülsz vele beszélni, racionálisan, hogy ez így nem okos intézése a dolognak, akkor egyből jönnek, az oktatás! Ez a válasz mindenre, az oktatás!