Képzeld el, hogy egyfajta orwelliánus-madácsos álomvilág létezik. Falanszter 2.0.
Január elsején, józanodás után beterelnek mindenkit a Nagy Gyárba, és ledolgoztatják vele a gyár és a mellé épített medencés üdülőkomplexum költségeit.

Én nem értem a fene nagy protekcionizmust.
Hogy külföldi ne vehessen magyar földet, vagy MOL-t.
Ezzel ugyanis nem csak azt mondjuk, hogy a külföldi az nem mindegy, mit vehet: azt is mondjuk, hogy a magyar nem mindegy, hogy kinek adja el.

Res publicae.
Közügy. Köztársaság, ha úgy tetszik.

Fogjuk a közt, a népet, és többségi döntés alapján kiemelünk belőle képviselőket, akik a közt képviselik, a köz pediglen rájuk ruházza jogaik egy részét, kollektíve.

A képviselőknek adunk mandátumot, mely elidegenítetlen tőlük a ciklus alatt, adunk nekik mentelmi jogot, ami gyakorlatilag felfüggeszthetetlen, és adunk nekik költségtérítést, elszámolás nélkül.

Ezek a közből kiemelt, a köz döntése alapján választott, törvények által a köztől függetlenített, elhatárolt emberek döntenek a köz ügyeiről.

Vegyük át még egyszer:
- ha megszavaztad, úgy marad.
- nem számoltathatod el.
- nem vonhatod felelősségre.
- nem kell bizonylatot adnia.
- meghozza azokat a törvényeket, amik rád érvényesek, de rá nem.

Azt csodálkozunk, hogy nem működik, meg, hogy inkriminálóbb kérdésekre foghegyről odaveti, hogy "Közöd?".
Pedig de, az én közöm.

Ja, és szeretnék olcsóbb áramot!

"2008.04.11. 17:32 · Url: http://killtheradical.blog.hu · bs395
Komment erre: killtheradical / Tom & Jerry
ezt még sokszor le fogom írni:
a xenofóbia az xenofóbia.
amikor külföldi nem szereti a magyart.
amikor a magyar nem szereti a magyart, az milyen fóbia?
ez lenne a posztban megfogalmazni igyekezett kérdés.
lehet beleírom az elejére. "

Magyar vagyok.
Ezzel életemben először talán 1994-ben szembesültem, Londonban.
A Szent Pál katedrálisban voltunk a csoporttal, a suttogó galériában, fent a kupolában, amikor aznapra már a bugyim tele volt a sok gyaloglással, lépcsőzéssel és műemléknézéssel, úgyhogy leültem a lépcső mellé. Nem sokkal utánunk feljött egy biztonsági ember, majd még egy, majd leszóltak rádión, hogy kéne még egy ember, mert van itt fent pár magyar, és figyelni kéne őket.
Picit padlót fogtam.

Korábban sohase halottam a Hungaricáról. A név az én kozmopolita-liberális-punk attitűdömnek előítéletektől nem épp mentesen cseng, de gondoltam, egy próbát megér. Legalább tudom, hogy ilyen is van.

Ezt már régóta ki akartam adni magamból, de csak mostanra jutottam el oda, hogy nagyjából megfogalmazzam.
Azaz hogy mit is gondolok a mi nagyszerű politikusaink felém intézett, gondosan megfogalmazott kérdéseiről. Vagyis a népszavazósdiról.
És nem a mostaniról

Elvtársak!
Nagy a mi örömünk!
Szeretett vezérünk, alapító szellemünk, a német szabotőr, aki úgy loholt a forradalom után, mivel a spontán tört ki elméletével szöges ellentétben, s nem a "profi", Svájcban képzett forradalmárok által, nos ő, él!
És blogol! És kommentel! És sok neki az álneve!