Én nem értem a fene nagy protekcionizmust.
Hogy külföldi ne vehessen magyar földet, vagy MOL-t.
Ezzel ugyanis nem csak azt mondjuk, hogy a külföldi az nem mindegy, mit vehet: azt is mondjuk, hogy a magyar nem mindegy, hogy kinek adja el.
Innentől nem az megy, hogy én, mint magyar, eladom akármimet, mert arra szottyan kedvem, és mazsolázgatok az ajánlatok közül, és a legmagasabbat fogadom el, nem: annak a legmagasabbnak bizony magyarnak kell lennie. Mert a külföldi pénz az karvalytőke, azért. Soros, meg a tudodkik, nyerészkednek, meg kizsákmányolnak minket, igazi magyarokat!
Hol vannak ezek az igazi magyarok, amikor egy külföldi földet, MOL-t akar venni? Hol vannak ezek az igazi magyarok, amikor egy magyar kölcsönt szeretne felvenni a vállalkozásához?
Melyik mélymagyar mondja azt a másik magyarnak, hogy figyelj, én megveszem a te részvényedet, földedet, és ha az OMV, vagy akár maga a Soros jön azzal, hogy kétszeres áron veszi meg tőlem, hát magyar becsület szavamra, én azt neki el nem adom! Mert én magyar vagyok, ő meg nem!
Hol vannak a mélymagyarok, akik a nagy nemzetközi judeobolsevistakapitalista karvalytőke bankjainál alacsonyabb kamatra adnak kölcsönt a másik magyarnak, ha az vállalkozni, befektetni szeretne, vagy csak meg van szorulva?
Olyankor nem talájuk őket. Egész nap tüntetnek, népnemzeti gyűlésekre és koncertekre járnak.
Hazaárulóznak, az igazán magyar dolog, az!
Nem járják az utcákat, szórólapozva, hogy népnemzeti önsegélyező pénztár, befektetési alap, vagy bármi, nem.
Pedig a konzervatív, nacionalista jobboldalon egyesek által emlegetett átnivilágban ilyen dolgok bizony voltak: segélyező pénztárak, alapítványi kórházak, iskolák, jótékonysági adományokból épített szegényházak. Hazafiak, lokálpatrióták fizették és tartották fenn, haszon nélkül.
Úgy érzem, a mai hőbörgők ezektől az ideáloktól fényévekre vannak.
El lehet menni önkéntes tűzoltónak, önkéntes ápolónak, rendőr mellé polgárőrnek, szemetet szedni, árvízi töltést erősíteni, hadisírt ápolni, műemlékvédeni, önsegélyezést szervezni, alapítványi iskolát, óvodát grundolni, fát ültetni, akármilyen nemzet és közösségjobbító tevékenységet csinálni munkaidőn kívül, azon belül meg annyi adót termelni és befizetni, hogy nincs az a kormány, ami el tudja költeni - és ha ezek után még mindig van ideje és ereje hőbörögni, katonai parádésat játszani, tüntetni meg ellentüntetni, hát veszek egy színmagyar kalapot, és megemelem.
De addig ne.
