[Szín: hosszú tárgyalóasztal egy homályos teremben, egyik végén a miniszterelnök és köre, a másik végén Ven Csia-Pao, tolmácsával]

[Miniszterelnök]: - Akkor vegyük át még egyszer a megállapodást.

[Ven Csia-Pao némán biccent]

[Tolmács]: - Jó.

[Miniszterelnök]: - Lesz ugye díszszemle, kung-fu bemutató, kultúrműsor, virágeső, ahogy az ilyenkor szokás.

[Ven Csia-Pao némán biccent]

[Tolmács]: - Jó.

[Miniszterelnök]: - A tibetieket és szimpatizánsaikat a látogatás idejére eldugjuk.

[Ven Csia-Pao némán biccent]

[Tolmács]: - Jó.

[Miniszterelnök]: - Elismerjük az egy Kína elvét és az elmúlt hatvan évet.

[Ven Csia-Pao némán biccent]

[Tolmács]: - Jó.

[Miniszterelnök]: - És önök cserébe adnak nekünk hitelt.

[Ven Csia-Pao némán néz maga elé]

[Tolmács]: - Jó.

[Miniszterelnök]: - Még valamit?

[Ven Csia-Pao kivesz egy száz euróst a zsebéből, és az asztalra csapja]

[Tolmács]: - Táncolj.

* * *

Persze, persze, a realitás, meg a pragmatizmus. Hiába akarunk Svájc lenni - most éppen Norvégia -, ha a realitás Kína, még ha két látogatás között mást is mondunk.

Csak szólok, hogy Kína nem sokaknak fog tetszeni. Persze ha tényleg Kína a realitás, akkor a realitás nem fog tetszeni.

Bocs.

Találós kérdés: miért jobb a kínai gyár, mint a német? Miért jobb a kínai közmű, mint a francia? Miért jobb a kínai pénz, mint az amerikai? Mitől "magyarabb"?

Oké, tudom, hogy nincs olyan nyelv, hogy kínai. De akkor is. A múltkori szkines poszt után, az utolsó videóban volt egy kép kínai szkinekről, és a legendáriumban is van szó ázsiaiakról, úgyhogy rákerestem.

Ez lett belőle:

Bojkott oda-vissza.

Nem akarom azt mondani, hogy megmondtam, mert nem kellett sok ész, hogy rájöjj, másként nem működik.
Nem akarom megmondani, hogy akkor most benne van-e a konkurens cégeknek a keze, vagy sem.
Én itt és most egyszerűen őszintén örülök.

Nincs erőszak ellen erőszak az erőszakot nem tevőkön, van viszont társadalmi és/vagy fogyasztói tudatosság.
Nincs minden elveszve.

Én itt és most egyszerűen őszintén örülök, és várom, hogy hova fejlődik.

Előzmények:
Tibet Lángja (és egyben szövegértési feladat)
Tibet lángja, második nekifutás (demagógia és populizmus, szor kettő)

A Coca-Cola tudtán kívül az egyetlen középen álló cég.
Vagy az egyetlen, aki két szék közé eshet.
Aki a tibetieket támogatja, az ne vásároljon a termékükből, aki a kínaiakat, most már az se.

Hogy direkt játszottak mindkét félre, vagy csak így sikerült, vagy tényleg semmi közük nincs hozzá, nem tudom.
Ahogy a lángvivőket kísérő kínai legényeket sem tudom.

Arra így utólag kíváncsi lettem volna, hogy a tibetiek meg a kínaiak odahaza mit gondoltak volna rólunk, kifinomult európaiakról, ha a KKP nem kapcsolja le a CNN meg a BBC élő közvetítését arról, ahogy egymás tépjük a tömegben, miközben egyikünk kezében egy égő fáklya van.

Szerintem hagyniuk kellett volna, hadd lássa mindenki odahaza, mi is mekkora barmok vagyunk, nem csak ők.

Apropó, a kép bal felső sarkában: CCTV. Kínai állami tévé. Vagy closed circuit television, zártláncú tévéhálózat. Valahogy nagyon illik Kínára a második is.

Azt írtam volt, hogy minden egyes alkalommal, amikor olyan cuccot veszel, amit Kínában gyártottak, akár csak részben is, vagy minden olyan alkalommal, amikor olyan cég termékét veszed, ami komoly profitot kaszál a Kínában épített, kínai és délkelet-ázsiai piacokra termelő gyárain, vagy olyan reklámot nézel, amelynek a megjelentője profitot remél az Olimpiától, akkor biza a kínai elnyomó rendszert támogatod. Anyagilag. Mert sok, meg occsó.

Hír: Eloltották az olimpiai lángot
Alcím és fotógaléria: Tibeti tüntetők tették

Hát izé. Nem a tibeti tüntetők tették, hanem hivatalos személyek, többször is a párizsi futás során. Nem mintha a cikk azt állítaná, hogy tibeti tüntetők oltották volna el, de azt se mondja, hogy kik.
Történt ugyanis, hogy a tibeti tüntetők és szimpatizánsaik jogos felháborodásukban protestálnak a kínai olimpia ellen, mert a kínai hadsereg katonai elnyomást visz véghez Tibetben.