„A cigányok ugyanazt eszik, mint a magyarok. Vannak emberek, akik nem eszik a disznóhúst, de mi, cigányok, megesszük.” - Kállai Csaba országos cigányvajda Sajóbábonyban.

Erre mondhatná a főrabbi, hogy ők meg nem esznek sünbálót, ahogy a magyarok sem.

Vagyis:
- ha eszel disznót és sünt, cigány vagy.
- ha eszel disznót, de sünt nem, jobbikos vagy.
- ha nem eszel se disznót, se sünt, zsidó vagy.
- de ha nem eszel disznót, de sünt igen, akkor mi vagy?

Freddy Soto szegény ezt már nem érhette meg, ő biztos tudná.

Arra jöttem rá, hogy szeretnék szegregálva lenni. Komolyan. Kirekesztve és elnyomva. Végre kiélhetném a mizantrópiámat. Ha ennek az az ára, hogy pár hivatását végző, a köz érdekében munkálkodó állampolgárt (orvos, tanár, rendőr, bolti eladó), vagy csak szimplán civilt (moziban néző, szórakozóhelyen táncoló, forgalmas utcán járókelő) tettleg inzultálnom kell, ám legyen.

Minden lelkiismeret furdalás nélkül hajlandó lennék pl. falhoz csapdosni a moziban azokat, akik telefonálnak, beszélgetnek, vagy zörögnek az akármikkel. Én ezt így élem meg, s mint kiderült, jogom van hozzá, hogy megélésemnek akár külön termet is követeljek.

Szeretnék különtermet, különgépet, külön autópályát, ahol csak én közlekedek. Külön szigetet nyaraláshoz, külön sort a boltban, külön műsort a tévében. Különben hangoskodni, csapkodni, csípni-rúgni-harapni fogok. Mert el vagyok nyomva. És te fizetnéd az egészet, én meg kiköpnék eléd az utcán.

Kottából rasszistának lenni könnyű, improvizálni nehéz. Fehér emberre mondani, hogy idegengyűlölő, közhely, még ha pár évtizede szabályosan meg is feszül a sápadtarcú populáció, hogy ők annyira de nagyon nem idegengyűlölők, majd sérvet kapnak. De amikor mondjuk néger utál négert, faji(!) alapon, az zavarba ejtő. Arról még nincsen ábra a tankkönyvben.

Ugyanígy a kirekesztéssel. A kirekesztéshez ugye két fél kell: a kirekesztő, és a kirekesztett. Kirekesztőből – minő véletlen – valahogy mindig több van, mint kirekesztettből, ez alapszabály – kivéve, ha mégsem így lenne, de akkor a jelenséget nem lehet értelmezni, div 0, goto 20.

A film nem rossz, sőt, tele van üdítő ötletekkel és megoldásokkal: jó volt látni, mit tesz az átlagember a nem éppen átlagos körülmények között, jó volt látni, milyen az, amikor egy számunkra különleges helyet mindennapos, jó volt végre radikális jellemfejlődést látni, de rosszak voltak a benne maradt klisék, az előzmények és a következmények nyitottsága, elnagyoltsága, és egy esetben még az ellentmondása is. Szóval ha meg akarod nézni a filmet, tedd meg bátran, feltéve, ha még nem olvastál róla kritikát.

Feladat kritikusoknak: utána nézni, mi a különbség a koncentrációs tábor és a menekülttábor között! Ha ez megvan, akkor kéretik letisztázni az alábbi állítások lehetséges kimeneteit (félelemre semmi ok, segítünk):

A kettős játék nem csak drága, de veszélyes dolog is. Az állítás szerint nem tudjuk feltérképezni, hogy ki is tagja egy adott kisebbségnek.

Drága ez a beszéd, mert közben teljes struktúrákat tartunk fenn, amik ezek szerint nem tudni, kivel foglalkoznak, viszont hatáskörükbe utalunk ügyeket, amik aztán nem intéződnek el, ezért megcsináljuk központilag is, párhuzamosítva, ám ott sem intéződnek el. A pénz és az idő megy, a probléma nem múlik (sőt).

Drága, mert ha az állam létrehoz egy kategóriát, és pénz rendel mögé (és ezen a ponton az amúgy ultraérzékeny jogvédők se húzzák a szájukat), akkor nem ártana feltöltenie tartalommal – olyan ugyanis, hogy kisebbség, a valóságban nem létezik, mert valamilyen alapon mindenki az. Ha az állam nem teszi, hát mindig van élelmes vállalkozó, aki jóárasítva bevállalja.

Veszélyes, mert ha elvont, hivatalosan létező, ám egyszerre hivatalosan nem is létező dolgokról beszélünk, akkor azok a TGM-szélsőjobb tengely mentén elhelyezkedő szimbolikus térben (=a mocskos képzeletünkben, ott) kelnek életre. Ha az állam nem mondja meg explicit, hogy ki micsoda, de implicit úgy szólítja őket, akkor majd mi jól megmondjuk, hogy kinek is kell jelentkeznie, és kupán vágjuk, ha jelentkezik. Meg akkor is, ha nem.

Lehet, hogy azért nem értem, mert fejletlen a politikai öntudatom (amit előzőleg a marxista történelemtanítás amúgy is tisztára mosott), de az alábbi két mondatnak mi közük van egymáshoz, azon kívül, hogy ugyanabban s szövegben szerepelnek, úgy értem, logikai viszonyukat milyen jellel ábrázolnád, vagy halmazelméletileg hogyan elemeznéd?

"Állítás: A cigányok brutálisak, erőszakos, emberellenes bűncselekményekben jeleskednek."
"Válasz: [...] Kevésbé fordulnak családtagjaik ellen, [...]."

A témára érzékenyeknek (pro- és kontra) csak annyit emelnék még ki, hogy: "nem gyűjt adatot", "senki nem ismeri", "adatokra biztosan nem támaszkodik, olyan ugyanis nincsen", " kevés ilyen jellegű felmérés ismert".

Mégis, milyen jól meg lehet belőle élni, nem? Be lehet jutni (pro- és kontra) a parlamentbe vele például.

És senkit (pro- és kontra) meg nem akadályoz abban - ideértve a cikksorozat íróit is -, hogy szabadkozásuk ellenére kategorikus kijelentéseket tegyenek (pro- vagy kontra).

Egy dolgot nem szabad: tiszta vizet a pofánkba, mert akkor nem lehet elkülönített jelenségről beszélni, hanem kiderülne, hogy az etnikai eseményekben kevesebb a rasszizmus, mint egy tolerancia-felvonuláson, ugyanis ezer szállal kapcsolódnak a többségi társadalom választott képviselőihez és tisztségviselőihez (anyagi alapon, inkább pro, mint kontra – nem mintha a kontrázóknak a tisztán láttatás lenne a szívük csücske).

Mi, romák, akik felelősséget érzünk magunk iránt, az alábbi követelésekkel állunk a kormány, vagy úgy általában az állam elé:

Követeljük, hogy a kormány tegyen meg mindent az uzsora felszámolása érdekében! Az állam nyomozza ki az uzsorások önkormányzati és rendészeti kapcsolatait, az üzleti érdekeltségeiket számoltassák el az adóhivatallal!

Követeljük, hogy a romák járassák iskolába a gyerekeiket, és keltsék fel őket korán, hogy le ne késsék a szakiskolába vivő buszt! Nonszensz, hogy míg a romák nagy része munkanélküli, vagy éhbérért, nem bejelentve végez alkalmi munkákat, mert szakképzetlen, addig ugyanazokban a térségekben szakképzett munkavállalókból hiány van!

Követeljük, hogy amelyik roma kivakarja magát a putriból, azt a többi roma ne rekessze ki! Le a kirekesztéssel! Ezért nincs gyakorlatilag cigány orvos, vagy ügyvéd!

Akartam a címben hülye szóviccekkel szórakozni, de aztán letettem róla. A gyerekgyilkosság sose vicces, és most már Mohácsi Viktória sem az. Tudjuk, ő az, aki Brüsszelből hazarepül és rasszista bűncselekményekért kiállt, amint kamerát lát. Aztán visszarepül. Rasszista bűncselekmény Magyarországon egy fajta van: amikor az áldozat roma, és ez akkor is kitörölhetetlenül beleivódik a köztudatba, ha az elkövető is roma, vagy ténylegesen ismeretlen a nemzetiségi hovatartozása. Mohácsi Viktória és Kolompár Orbán teljes mellszélességben kiállnak ilyenkor a felvevőgép elé, és önnön testükkel védik a cigányságot a rasszizmustól: ostorozzák a rendőrséget, a többségi - vagyis a nem-roma, azaz Magyarország magyar, bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségű állampolgárainak együttesét - társadalmat, és úgy általában a jobboldalt.

Így messziről nézve vicces.

Közelről annyira már nem.

Én várom a napot, amikor Mohácsi Viktória leüti Guszots Pétert a mobiljáért, mert elfogyott az EU támogatás.