Akartam a címben hülye szóviccekkel szórakozni, de aztán letettem róla. A gyerekgyilkosság sose vicces, és most már Mohácsi Viktória sem az. Tudjuk, ő az, aki Brüsszelből hazarepül és rasszista bűncselekményekért kiállt, amint kamerát lát. Aztán visszarepül. Rasszista bűncselekmény Magyarországon egy fajta van: amikor az áldozat roma, és ez akkor is kitörölhetetlenül beleivódik a köztudatba, ha az elkövető is roma, vagy ténylegesen ismeretlen a nemzetiségi hovatartozása. Mohácsi Viktória és Kolompár Orbán teljes mellszélességben kiállnak ilyenkor a felvevőgép elé, és önnön testükkel védik a cigányságot a rasszizmustól: ostorozzák a rendőrséget, a többségi - vagyis a nem-roma, azaz Magyarország magyar, bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségű állampolgárainak együttesét - társadalmat, és úgy általában a jobboldalt.

Szép dolog az effajta önfeláldozás, amikor magát veszélynek kitéve, az áldozatok sorsában osztozva, kényelmetlenségektől el nem csigázottan egyből itt terem, mikor kell. Vagy nem? Hol vannak ezek a kamerahuszárok, amikor az uzsorások osztják a soha vissza nem fizethető kölcsönt? Hol vannak, amikor segélyosztáskor kint állnak a verőlegények, és a cigányok kezéből kiszedik az éppen esedékes törlesztőt? Hol vannak, amikor szocpolra épített félkész házakkal, de pénz nélkül hagyják ott őket? Vagy amikor kisbusszal összeszedik, elviszik dolgozni, de a fizetség nagy részét lenyúlják, és be sem jelentik? Megmondom: otthon, az irodában, vagy egyenesen Brüsszelben. Mert - és ez nagyon fontos - itt az elkövető, a kamatoló, a rabszolgáztató, a szocpoloztató, a futtató is roma, meg az áldozat is. Az más. Az nem rasszizmus, tehát nekik, a cigányság legfőbb védelmezőinek, jólétük és jövőjük zálogainak nem kell ez ellen fellépniük. Meg a kamera se veszi.

Én meg már megint a KDNP-vel értek egyet. Pokolra jutunk mind.