"Ha a [...] jogsértéssel kérkedve esküszik a jogszabályok betartására, hamis esküjével a hazugságot fogja képviselni..."

„Az új helyzetben új hangvételű kormányzásra s új típusú ellenzékiségre van szükség.” – Sólyom László

És új népre is. Ámen.

Kétféleképp lehet nézni: vagy azért olyanok ők, mert mi ilyenek vagyunk, vagy azért vagyunk mi ilyenek, mert ők olyanok. Ők nem mutatnak túl sok szándékot, hogy másmilyenek legyenek, és sajnos mi sem. Pedig jó lenne. Ki fog elsőként saját rövidtávú érdekei ellen tenni? És követik-e mások? Mert ha nem, akkor ugye teljesen felesleges.

Van egy anarchista iskola, ami azt állítja, hogy a módszer, a dogma, a keretek, a szabályok úgy, ahogy vannak, rosszak, mind, kivétel nélkül. Max épp nincs jobb, de ez nem jelenti sem azt, hogy a jövőben ne lehetne jobb, se azt, hogy a következő jó válasz az előzőn fog alapulni (sőt). Továbbá egy állításnak a valósághoz viszonyított igazságtartalma semmilyen korrelációban sem áll az elterjedtségével térben vagy időben.

Szóval izgi év lesz.

Ebből az egész szlovák cirkuszból – azon kívül, hogy még az arab Hír TV, az Al Jazeera is lehozta – egy dolog ütött meg: Sólyom László látogatása Szlovákia szuverenitását veszélyezteti! – mondta Robert Fico, és közben nem röhögte el magát. Vasból van az az ember.

A szlovák külügy azóta az egyik legnépszerűbb videó megosztón nyilvánosságra hozta azt a számítógépes animációt, amit előzőleg az állami televízióban terveztek levetíteni, a szimuláción keresztül bemutatván, hogyan is veszélyezteti a magyar elnök látogatása a szlovák szuverenitást:

Feliratkoztam mindenféle rss feedekre, hogy nagyon up-to-date legyek, bár a legtöbbet olvasatlanul törlöm is. Az egyik ilyen nagy gyűjtőben megakadt a szemem az alábbi foszlányon: "Újévi köszöntő - kedves alattvalók". Én hülye egy Hócipős Farkasházy írásba kattintottam. Ez itt a link. A nyugalom megzavarására fokozottan alkalmas. A szerző hagyján, hogy nem vicces - sőt, tőle vicces dolgot még nem hallottam/láttam -, ez egyéni ízlés kérdése, de hogy akaratlanul is olyan összehasonlításba keveri önmagát, amiből egész egyszerűen nem jöhet ki jól, az már-már amatőrizmus, ami külön kínos tekintve hosszú "pályafutását".

Sólyom Lászlónak nem hiszem, hogy védelemre lenne szüksége, pláne nem az enyémre. Világnézetünk igen sok ponton eltér, döntéseivel sokszor nem tudok egyet érteni, viszont egy dolgot el kell ismernem: köztársasági elnökünk úriember. Így. Olyan ritka jelenség a magyar politikában, amiből elkéne még úgy pár száz darab közéletileg. Nem értek egyet az ambivalens lokátor-akciójával, több normakontrol - így a távoltartási például - indoklásával, a szintén ambivalens 2006 őszi eseményekre adott reakciójával, viszont maximálisan becsülöm benne, hogy nem azért teszi, mert minden vágya, hogy egyet értsek vele. Nem ez motiválja.

Sólyom Lászlónak igazsága vagyon. Vagy nem. Döntse el mindenki maga. Részemről hajlok abba az irányba, hogy jól látja, hogy az állam elsősorban nem egy csinos kirakat, hanem egy működő, szabályozott szervezet (kéne, hogy legyen).

Amikor a miniszterelnök összerántja a nemzet színe-javát, hogy adjanak okos tanácsokat, miként lehetne minimalizálni a válság hatásait, és esetleg jól kijönni belőle, akkor tényleg nem csinál mást, mint felelősséget oszt - a sajátját. Közben mellékesen esetleg véghez vinni az érdemi társadalmi átalakításokat, amiket eleddig többek között a kormánypárti potentátok hathatós gáncsainak köszönhetően - na meg a magyar nép hihetetlen éleslátásnak hála - nem sikerült.