Sólyom Lászlónak igazsága vagyon. Vagy nem. Döntse el mindenki maga. Részemről hajlok abba az irányba, hogy jól látja, hogy az állam elsősorban nem egy csinos kirakat, hanem egy működő, szabályozott szervezet (kéne, hogy legyen).
Amikor a miniszterelnök összerántja a nemzet színe-javát, hogy adjanak okos tanácsokat, miként lehetne minimalizálni a válság hatásait, és esetleg jól kijönni belőle, akkor tényleg nem csinál mást, mint felelősséget oszt - a sajátját. Közben mellékesen esetleg véghez vinni az érdemi társadalmi átalakításokat, amiket eleddig többek között a kormánypárti potentátok hathatós gáncsainak köszönhetően - na meg a magyar nép hihetetlen éleslátásnak hála - nem sikerült.
Ha baloldali anarchista lennék (de jobboldali vagyok), már most lobogtatnám Klein kisasszony sokkterápiás gazdaságelméletét, csak az a baj idehaza, hogy minden bizonyíték szerint sokk nélkül nem megy. Ahhoz, hogy belássuk, rossz úton jár a társadalmunk, minket pofozni kell. Csak abból tanulunk. Na nem azért, mert olyan legendásan nyakas nép lennénk, hanem mert hozzászoktunk a langyos iszaphoz, és nem ereszt.
Vannak nekünk jól fizetett választott testületeink, apparátusunk és egyebünk, hogy az ilyen helyzetekre felkészüljön, reagáljon rájuk: parlament, kormány, minisztériumok, háttérintézmények, fizetett tanácsadók és tanulmányírók, és így tovább. Ott ülnek, ugrásra készen, tele jobbnál jobb ötletekkel és tettvággyal, hogy végezhessék a munkájukat, amiért fizetjük, tartjuk őket. Van nekik felhatalmazásuk, felelősségük meg minden. Ja, apanázsuk is, amit ugyan már mondtam, de nem lehet elégszer.
Erre jön Gyurcsány, és életre hív még egy testületet. Majd alakulnak, jegyzőkönyveznek, és lesznek kitűnő ötleteik, minden félék, és majd lesz moderálás, meg vita, és a végén talán kijön majd belőle egy olyan ló, amit csak egy bizottság tud tervezni (gyk: teve). Mit jelent mindez?
Azt, hogy vagy a két bekezdéssel fentebb említett apparátust tartjuk teljesen fölöslegesen, vagy ez a testület teljesen felesleges - az egyiket tessék feloszlatni. Azt, hogy nincs koncepció, és nincs - illetve nem volt - felkészülés - ebből ugyanolyan kapkodás lesz, mint amit a reformok terén sikerült véghezvinniük, és ugyanúgy megkésve érkezik majd.
Azt, hogy lesz kire mutogatni, kinek a nevével takarózni, lesz kire hárítani a nép szemében a felelősséget, mint Bokros Lajosra - ez esetben viszont fölöslegesen tartjuk a miniszterelnököt. Az értekezletre nem a főnök küldi ki a meghívót, de nem is az asszisztens hibája, ha nem jön el mindenki.
