Antal Attila lemondott.
Egészségügyi okokra hivatkozva.
Ez engem egy régi beidegződésre emlékeztet.
Persze lehet, hogy tényleg rossz a szíve, és tényleg szívhez szólóan gondolta, amit nyilatkozott.
Az is lehet, hogy a régi idők nagy emberei, elbukván a bizottság támogatását, szintén mind szívbetegek lettek.

Mi az oka annak, hogy a magyar rendszer az a lenyúlásra épül? Nem úgy, hogy van benne lenyúlás, ami elkerülhetetlen része, hanem, hogy teljesen konkrétan és pofátlanul egyenlő vele?
Pártfinanszírozás? Előző rezsimből itt maradt reflexek? Magyar jellemvonás (lásd Móricz műveit)? Vagy éppen a jellemtelenség?