
Van egy nagyon takaros kis elgondolás, hogy aszongya, "több maradjon az emberek zsebében!". Ez jó, maradjon. Hogy hogyan? Csökkentsünk adót! Na ne már. Elavult, drága, pazarló struktúrák adótartamát csökkentsük? Ha a fogyasztást csökkentjük, azonos kinyert paraméterek mellett, akkor marad több az emberek - és majd látjuk, hogy egyben az ország - zsebében!
Fűtés
Csökkentsük a távhő áfáját!
Hagyjanak már békén. A távhő áfájának komplett eltörlése egy átlagos panelháztartásban havi 3500 Ft-ot spórol meg. A szigetelés és fűtéskorszerűsítés 14000-et.
Ami pénz a fogyasztó zsebében maradna, úgyis elköltené másra, vagyis az áfa bevétel az állam szemszögéből nem csökkenne.
Támogassuk a gáz árát!
Ne már. Támogassuk a szigetelést, a korszerű, takarékos készülékek beszerelését!
Ha ugyanazt az összeget, amit most támogatásra elköltünk, arra költenénk, hogy lecseréljük az eszközöket, és bent tartsuk a hőt, hány év lenne a megtérülés?
Áram
Energiatakarékos izzókat csak és kizárólag! Hagyományos izzó (100 W) vs. softone izzó (20 W), évi 1000 üzemóra (vételár+fogyasztás): 100 Ft+3800 Ft vs. 1500 Ft+760 Ft: 3900-2260=1640 forint a takarékos izzó javára. Ha hat darab izzót számolsz, akkor évi 15000 körül jön ki, ami megint havi 1250 Ft per háztartás! És ez csak az izzó!
És akkor még nincs ott az energiatakarékos hűtő, a korszerű bojler, meg ilyenek. Ugyanaz a kérdés: ha ingyen adnánk mindenkinek energiatakarékos eszközöket, mennyi lenne a megtérülés?
Víz
Ugyanaz. Víztakarékos és áramtakarékos mosógép.
Hova megy egyébként a pénz?
A nagy lakossági fogyasztás az áram és a fűtés esetén hova megy? Az erőművekbe! A fűtőanyag, és az áram komoly része, az honnan jön? Külföldről! A gáz honnan jön? Külföldről! Amikor lakossági fogyasztási támogatást ad az állam, akkor tulajdonképpen nem csinál mást, mint támogatja a pénz kiáramlását az országból, úgy, hogy közben a honi szolgáltatók korszerűtlen és szintén pazarló technológiájából eredő veszteségét is ki kell, hogy pótolja! Ja, meg egyes cégeknek és érdekcsoportoknak - importőrök, nagykereskedők, elosztók és szállító vegyesvállalatok - garantált hasznot ad. Kész, nem?
Ha ezek helyett a fogyasztói oldalon egyszeri befektetéssel olcsón fenntartható struktúrát hozna létre, azzal több maradna-e az emberek zsebében? Igen.
Ha csökkenne az importált energiától és energia hordozóktól való függésünk a csökkenő fogyasztás miatt, több maradna-e az állam zsebében? Igen.
Csökkent fogyasztás és csökkent függés következtében csökkenne-e a sérülékenységünk - egyénenként és országként - a nemzetközi negatív hatásoktól, az árak emelkedésétől? Igen.
Támogatja-e az Unió – vagyis a többi uniós állam polgárai és cégei -, hogy drágábban kiépíthető, de olcsón fenntartható szerkezeteket hozzunk létre? Igen.
Akkor mi a gond?
Hajlandó vagyok bárkire szavazni, aki ezt a struktúraváltást a fogyasztói és a szolgáltatói oldalon keresztül tudja verni.
Közbevetés: a magyar érdekek védelme is ezt követeli, de ezt csak csendben mondom.
(megint csak csendben: 3 millió háztartás esetén havi 16 ezer forint rezsicsökkenés - amit jó magyar módra gyors elköltenek másra - évi több, mint 500 milliárd forintos árukereskedelem növekedést eredményezhet)