Degeljek meg nem értem ezt a sírást a cetlik körül. Hogy miért nem adnak a kicsiknek, szégyelljék magukat a zemberek, hát hova lesz így a polidiverzitás? Hogy a nagyok overkillre mennek, szégyelljék magukat, hát szabad elszívni az éltető nyomdaipari terméket a többiektől? Anyjuk borogassa őket.
Ha és amennyiben igény van a diverzitásra, akkor kérdem én nagy tisztelettel, miért nem tetszenek leadni a cetliket az igényesek? Hát hol van ilyenkor a támogatottság, mi? Mert nincs elég aktivista, nincs elég jelölt, nincs elég szimpatizáns. Hát kérem ez nem az a mese, ahol én kitalálom, hogy mekkora nagy király ötletem van, bárcsak a tömegek is megértenék, de hát ugye hülyék hozzá, nem, ez az a sztori, ahol azzal kell dolgoznod, amid van. Lehet fintorogni, reklamálni, óvni, hogy azok a másikak nem hajlandók a mi hobbinkat fizetni, ugyanakkor nem elfelejteni, hogy ha nekünk kéne fizetnünk az ő hobbijukat, akkor teleírjuk a sajtó minden zugát, hogy monnyanakle mind, több milliónyian.
Ha és amennyiben a cetli értelme, hogy annak adjuk, akire amúgy is szavaznánk, akkor miért is baj, hogy valamelyik gondolt egy merészet, és becélozta a nagy számot? Ó, mond, miért baj? Marad még pár millió papír, nem? Ráadásul olyanoknál, akik amazokra akkor se szavaznának, ha ingyér’ lenne! Tessék őket megkeresni kéremszépen! Az a Vona Gábor le tud menni pacsizni az aluljáróba, nem? Akkor? Az a baj, hogy amazok nem nekünk adják a cetliket? Őszintén, ha valaki nem tud 750 cetlit összeszedni egy több tízezres körzetben, az mire számít? Hányan fognak szavazni rá? (mint az már előfordult, hogy a végén kevesebb szavazatott kaptak egyesek, mint amennyi ajánlást előzőleg leadtak)
Van-e baj a fecnik körül? Persze, hogy van. Egyszerűbb lenne, hogy az indul, aki akar, és aki megüti a 750-et, az kap zsebpénzt, utólag. De az aktivistáskodás, a nép közé történő alámerülés, a valóság színe még senkinek se tett rosszat, még ha az aktivisták történetesen néha büdösek is (egészpontosan „léhűtő roncsok”), ez ugyanis az élet szaga, tessék hozzászokni és megszeretni (a kurva életbe).
Nekem is lenne jobb ötletem, hogy mit kéne csinálni, akkora terveim, nemtuddmeg, csak hát ugye országosan nem jönne össze 750 ajánlás, nemhogy a választókörzetben. Ezek után vagy elfogadom, hogy sose váltom meg az országot, vagy bevezetem a diktatúrát, először a kisszobában, aztán ki tudja, hol állunk meg. Végső esetben alapítok valami jó kis vallást, de csak frissen fürödve lehet belépni majd.
"Television, religion, social destruction
Sex and drugs, violent seduction
Crystal dawn, ecstatic explosion
Parental advice leads to mental erosion"