Autista punk szám régről. Utánérzésre kicsit olyan, mintha a telefonkönyv felolvasást - ami tulajdonképp nem más, mint egy regény, ami mindenkiről szól - vegyítenénk a társadalmi szabadverssel. A zene fölött pörgő slide show-t én szedtem ki, mert szar, de ha rákattintasz, meg tudod nézni a Youtube-on (hol máshol), szerintem elfogult és balos. De a zene meg a szöveg bejön, az utóbbi a néhol esetlen ellenpontozás miatt, ami vagy megvalósul egy soron belül, vagy kettő kell hozzá, vagy várjuk, de nem jön. A kedvenc a "closet idealists - baldheaded realists" páros. Találós kérdés: ha kopasz vagyok, akkor melyik lehetek? A "cleaners of lavatories - the old and their memories" páros meg durván üt, és fájdalmasan.