Tanácsot adni jó.
Jó pénzért bármit.
Állami szervnek pláne, plusz ÁFA, plusz amit ugye visszatérítünk.

Jó pénzért le lehet írni egy tanulmányban, hogy a világon három operációs rendszer van, IBM, Microsoft és Linux, továbbá, hogy az IBM-hez és a Linuxhoz programozói tudás kell, de a Microsofthoz nem.

Jó pénzért lehet olyan tanulmányt is írni, amit ha megnéz egy frissen végzett állattenyésztő mérnök, rábök a bekezdésekre, és megmondja a tankönyv címét, sőt, az oldalszámot is.

Jó pénzért lehet jegyzőkönyvet vezetni is. 5 évre pár milliárd. De micsoda jegyzőkönyvek! Meg prezentáció! Leírom mégegyszer: csinálnak ezért a pénzért pre-zen-tá-ci-ót! (valszeg főznek kávét is, de hogy szopnak-e... és gombot tetszenek varrni, kezitcsókolom?)

Nekem is van egy tanácsom Antal Attilának: javaslom, hogy ne húzza a fejébe a homokozó vödröt. És ez most ingyen volt.

Egyúttal szeretném felajánlani szolgálataimat a BKV-nak, az AAM-nek, vagy bárkinek, aki nem a saját pénzét költi, ellenben hangzatos feladatköröket tud definiálni. Jártas vagyok a koordinálásban, az üzleti angolban, és ki tudom színezni az Excelt végszükség esetén. Ha nagyon muszály szép cipőt is veszek, de az picit megdobja az óradíjamat.

Minden egyes alkalommal meglepődök, amikor összehasonlítom az adóból fizetett dolgokat és a versenyszférát. Így jártam. Naív vagyok.

Megyek, és a fejembe húzom a homokozó vödröt. Headset meg öltöny már úgyis van.