Ateizmus, anarchia és koszos punkok.

killtheradical

killtheradical

Viszonylagos üresség

2008. május 06. - bs395

Megy a szájtépés, hogy itten a szimbólumok, az eszmék, a hívószavak kiüresednek.
Most mond. Válságban a közösség. De milyen közösség?
Amivel közösséget kell vállalnod, elvárt érzelmi viszonyulás alapján.

Nacionalizmus, kereszténység, konzervativizmus, liberalizmus, szocializmus, kapitalizmus, mindenizmus. Aki pedig izmus-tag, azt úgy hívják, hogy ista.

Namost kivel is vállalsz ténylegesen közösséget?
Nacionalista vagy? Közösséget vállalsz-e a cigánnyal? A zsidóval? Az állampolgárságot kapott nigériaival? A prolival? A paraszttal? A politikussal? A mercis vállalkozóval?
Keresztény vagy? Közösséget vállalsz-e a más felekezetikkel, a nem történelmiekkel, a más vallásúakkal?
Konzervatív vagy? Közösséget vállalsz-e azokkal is, akik annak tartják magukat, de te nem tartod őket annak?
Liberális vagy? Közösséget vállalsz az SZDSZ-szel?

Az ezer arcú közösségekből, ha deduktív végigveszed, nagyon hamar visszaállsz alapjáratra, vagyis közösséget vállalsz a családoddal, a barátaiddal, és néha a munkatársaiddal napi 8 órában, esetleg még azokkal, akiknek a pillanatnyi érdeke egyezik a te pillanatnyi érdekeddel.

Itt viszont már megint visszatérünk az izmusokhoz. Jó sok van belőlük úgyis.
Természetesnek veszed, hogy a családodhoz, barátaidhoz, emberekhez, akiket ismersz, akikkel napi szinten érintkezel, akik napi szinten befolyásolják az életed, és elérhető közelségben vannak, érzelmileg viszonyulsz. Bennük tudsz csalódni.

Olyan dolgokban, amik olyan embereket jelölnek, akikkel a fenti közösséged nincs meg, nem tudsz csalódni, mert az izmusok nem valóságos dolgok. Az izmusban nehéz csalódni, mert nem eszmét takar, hanem a vágyaidat azonosítod velük, az ember pedig nem csalódik a vágyaiban, csak a másik emberben.

A gond onnan indul, amikor sok az izmus, és szabad a választás köztük: amint kiderül, hogy egy-egy eszme, legyen bármily fennkölten is megfogalmazva, olyan embereket takar, akik finoman szólva is szarnak rád, veled közösséget nem vállalnak, és jobban belegondolva te se szívesen vállalsz velük, akkor keresel egy másik izmust, ugyanarra a vágyadra. Kiüresedik az izmus, elkopik a szó, mert nem is volt soha több, mint egy puszta szó.

Elvárt érzelmi viszonyulásod, amit a saját vágyaid táplálnak, csereszabatossá válik.
Szemezgetsz izmusok és felekezetek között, és itt, az unióban, országok között is.

Bármikor beinthetsz felekezetednek, pártodnak, nemzetednek - azok vezetői, akik tagságodból hasznot élveznek, meg majd leárulóznak szépen. Mert maradásra bírni nem tudnak, hát agresszíven húzogatják a határokat, amiket nem ajánlatos átlépned.

Sok sikert nekik. A tekintély elvének a csődje közelg. Lehet módszert kéne váltani, és ösztönözni, nem büntetni.

És Pavlov for president.

A bejegyzés trackback címe:

https://killtheradical.blog.hu/api/trackback/id/tr36455120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Demo · http://norkana.blogspot.com 2008.05.06. 11:31:54

Heh. Pont ma és tegnap gondolkodtam erről, bár te elég egzakt dolgokba mentél bele ahhoz képest, amire én jutottam.

Valójában körül vagyunk véve nem csak izmusokkal, de mindenféle megfoghatatlan elképzelésekkel, képekkel, gondolkodás-rendszerekkel, amelyekbe beletaszigálják az embert, s elhitetik vele, hogy tényleg hatással van az életére ( ilyen például a klasszikus begyöpösödött nacioid gondolkodás, vagy az egész holo-para, ami uralja a közgondolkodást ), pedig ez hazugság. Elvonja a figyelmet attól, amit tényleg meg tudsz fogni, vagy olyan irányt akar szabni nekik, hogy önmagát igazolja.
Pedig a múlt most nem létezik. A jövő sem létezik. A most létezik, most kell cselekedni, élni, tenni és szólni, földközeli dolgokban, nem távoli fellegvárak reményében. Szerintem.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2008.05.06. 14:42:26

Na, az izmusokról nekem az jut eszembe (most már talán mindig), amit Heidegger írt a Humanizmus-levélben...

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.05.06. 16:00:22

nem szeretem a humanizmust.
az embert állítja a rendszer közepébe, a helyett, hogy korlátolt együttműködőnek tüntetné fel.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2008.05.06. 17:22:43

Akkor szerintem neked tetszene Heidegger szövege.
:-)

Gyönyörűen ír ott egyébként arról is, hogy miért nem dönt a filozófia Isten létéről vagy nemlétéről. Én ebből a levélből értettem meg, azt hiszem, mi az, hogy metafizika-kritika.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2008.05.07. 15:02:56

Hogy az is kezdhessen vele valamit, aki (amint valószínű) nem néz utána, idemásolok egy jellemző részletet a Humanizmus-levélből.

"Ha a gondolkodás véget ér, minthogy kikerül közegéből, azzal póolja ezt a veszteséget, hogy magát mint techné-t, mint a képzés instrumentumát és így mint üzemszerű beiskolázást és később mint kultúripart juttatja érvényre. A filozófia fokozatosan a legvégső okokból történő magyarázat technikájává válik. Már nem gondolkodunk, hanem a "filozófiával" foglalkozunk. Az ilyen foglalkozások versengésében aztán ezek nyilvánosan mint ...izmusok kínálkoznak fel, és megkísérlik egymást túllicitálni. Az ilyen megnevezések uralma nem véletlen. Főként az újkorban a nyilvánosság sajátos diktatúráján alapul. Az úgynevezett "privát egzisztencia" pedig ugyancsak nem a lényegszerű, vagyis a szabad emberlét. A nyilvános tagadásává merevedik csupán. A nyilvános függvénye marad, és az ebből történő puszta visszavonulás táplálja. Mintegy saját akarata ellenére újra bizonyítja, hogy rabja a nyilvánosságnak. A nyilvánosság maga azonban a létező nyíltságának berendezkedése és feljogosítása arra, hogy mindent eltárgyiasítson. Ez a berendezkedés és feljogosítás, minthogy a szubjektivitás uralmából származik, metafizikailag van meghatározva. Így jut a nyelv oda, hogy közvetítésként szolgál az egymás közti érintkezés úthain, melyeken az eltárgyiasítás, miközben minden korlátot semmibe vesz, mindent mindenkinek egyformán megközelíthetővé tesz. Így kerül a nyelv a nyilvánosság diktatúrája alá. Ez pedig előre dönt arról, hogy mi érthető, és mit kell mint értelmetlent elvetni."

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.05.08. 02:02:26

:-).
a filozófia a legvégső következmények, az izmusok magyarázatává vált, a nyilvánosság pedig - reményeim szerint - egyre fölöslegesebbé teszi az izmusokat.
valószínűleg sose fongak eltűnni, hiszen egymást mindenképpen be akarjuk kategorizálni, ám fontosságukat elvesztik, hiszen jelentésük többé már nem lesz egzakt pont a nyilvánosság miatt (lásd: ki ma a fasiszta - akit annak mondanak).

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2008.10.19. 07:39:52

"a nyilvánosság pedig - reményeim szerint - egyre fölöslegesebbé teszi az izmusokat."
Ez nagyon jó... bár meglehetősen racionalista álláspont. Csöncsön ajánlotta a cikkedet nálam.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2008.10.19. 18:25:49

Pont hogy nem racional-ISTA, legfeljebb racionális. :-)
süti beállítások módosítása