Lendvai Ildikó programot ad. Fogadjuk el, szerkesszünk bele, hozzuk össze, ami összetartozik.
„A program fő kérdése, hogy milyen világot, milyen országot szeretne az MSZP a válság után […] erősíteni szeretnék az állam gazdaságfejlesztő, valamint munkahelyteremtő funkcióit […]a továbbiakban nem lehet a magyar gazdaság motorja a tulajdonszerkezet változása.”
Ezek szerint nagyjából minden maradna a régiben, kivéve, hogy elfogyott az osztogatnivaló. Erre lehet megoldás, hogy elmúlik a válság, ugyanis időközben az országkockázati felár lement a válság előtti szintre.
„Egyrészt a szocialisták erősebb erősebb államban gondolkodnak, […] hogy a fogyasztók ne legyenek kiszolgáltatottak […] a hivatali bürokráciával szemben.”
Csak én látok itt némi ellentmondást, vagy tényleg van?A hivatali bürokrácia az az állam része-e? És ha az packázik a fogyasztókkal – aka. lakosság 2.0 -, akkor ha erőseb lesz, akkor erősebben fog packázni, és az jobb lesz?
„… a multikkal és a bankokkal szemben akarja jobb helyzetbe hozni a kis- és középjövedelműeket …”
Kis számtan. Az állam az éves GDP közel fele fölött rendelkezik, vagyis a kis- és középjövedelműek – nagyjából 9 millió fő – ÉS a bankok ÉS a multik EGYÜT vannak olyan erősek, mint az állam. Divide et impera. Lásd még az első programpontot.
Klientúra marad, újraelosztási függés marad, mutyi marad. Szép új világ, csak se nem szép, de legfőképpen nem új: ez volt eddig is, milyen jól jöttünk ki belőle, nem?