„A misztifikáció az az eszköz a parancsnok kezében, amelynek közvetítésével a szeretet és a félelem – mindkettő mindig nagyon képlékeny fogalom – csalással és hízelgéssel ráveszi a beosztottat, hogy kövesse vezérét, sőt, néha arra is, hogy előre megsejtse a parancsnok akaratát. A titokzatosság azonban a valós vagy vélt távolság kérdése, amelyet a parancsnoknak meg kell teremtenie vagy ki kell találnia.”
- John Keegan: A parancsnoklás álarca

Misztifikáció: elhallgatott, vagy akár elhazudott történetek, az okok elfedése kitalált dolgokkal, eltemetése mesterséges kakofóniában.

Megsejteni a parancsnok akaratát: vélt azonosulás a felettünk és a mellettünk lévőkkel, beleérzése, belelátása vágyainknak mások mondataiba, tetteink felelősséghárító igazolása.

Távolság: lehetővé teszi, hogy akár a vezér, akár az alattvaló „váltson”, ha a dolgok mégsem úgy alakulnak (ti. kiderül az igazság), ahogy reméltük.

Ki kell találnia: egyes pragmatizmusok helyesek, mások helytelenek, ez nagyon fontos.

Orwelliánus érvelés, hogy minden civilizáció végső soron a háborún keresztül tartja fenn az utolsó és egyben legfontosabb kapcsolatát a valósággal. Ahogy le lehet vezetni az élettelenből az élet kereteit, korlátait és lehetőségeit, ahogy a környezet meg tudja határozni a gazdaság lehetséges formáit, és ahogy mégis a lét határozza meg a tudatot, úgy találhatjuk meg a háborús viselkedési mintákat és viszonyrendszereket a civilizáció áldásainak segítségével a háborútól elzárt társadalmi szegmensekben.

Persze nem volt ez mindig így: az idézett könyv első parancsnoka Nagy Sándor korában az államok permanens hadiállapotban álltak, a király egyben a főpap és a hadvezér, az első a rohamban, a lakomában és mindenben. A civilizáció fejlődése maga mögött hagyta a természeti törvények hőseszményét, és nem a XVIII. században, egészen odáig jutván, hogy az, akinek a legfőbb feladata, hogy választóit megvédje a pusztulástól, maga védelmet élvez a rájuk váró borzalmak alól.

Nagyobb távolság, nagyobb misztifikáció talán nem is nagyon lehetséges már, ha csak nem tényleg fizikailag sem létező, kitalált vezetők alatt kívánják, hogy szolgáljunk, legyen az Nagy Testvér, Isten, Allah, vagy a jóléti állam arctalan újraelosztó rendszere.