A lónak két vége van: az egyik harap, a másik rúg, oldalról meg ha ráddől, akkor nehéz tárgy benyomását kelti. A közepén ízléstől függően kényelmes ülés igérkezik, de még akkor se mindegy, melyik irányba nézel - ajánlatos a lóval azonosba. Tüntetésileg ott tartunk, hogy vagy a harapós, vagy a rúgós oldalt átkozzuk, aki meg fel akar ülni rá, arra rádöntjük. Hát csodálkozunk, hogy nem vagyunk már lovas nemzet, és Teddy-t kell nézni a tévében a történeteivel, ha a loviról akarunk hallani? Különben is Gyurcsány hibája az egész. Vagy Orbáné, még nem tisztázott, de lesz majd választás, és ott majd kiderül, hányan is gondolják hogyan. Addig meg elvagyunk a felháborodással, amit igyekszünk egymáson levezetni itt az interneten, az mégis biztonságosabb, mint irl kövezni. De megmondom a frankót. A lélegzeted azért ne tartsd vissza, kelleni fog az még.
Mondok egy rövid kis példát: kisvárosomban, ahol lakok, van egy tér. Történelmi épületek, hivatalok, macskaköves utcák, kiülős kávézók, sétálóutcák, üzletek, ilyenek. Amikor a Kossuth téren beindult a permanens népnemzeti reneszánsz, itt minálunk kerek öt darab ember érezte úgy, hogy neki mindenképp meg kell osztania a többi lakóval a nem túl koherens politikai programját. Összehasonlításképp: ha az arányok változatlanok maradnának, akkor egész széles az Budapesten kb. 90 széljobbernek - bocs, nemzeti radikálisnak - kéne lennie, s míg a fővárosban kergetőzés zajlott, nálunk gyertyás körmenet volt, halk énekkel. De vissza az ötösfogathoz: hoztak hangszórót magnóval, magnetofont, kereplőt, sávos zászlót, amit kell. Aztán másnap is. Harmadnap a környező kávézók tulajai kimentek hozzájuk, és megbeszélték velük, hogy ugye ezt ők se gondolták komolyan. Negyednap már nem jöttek. Nem a polgármester vagy a rohamosztag tett rendet, és nem volt semmi erőszak vagy fenyegetőzés, csak elmagyarázták nekik, amit normál esetben el sem kéne. Ugyanezen helyeken a segélyből vett Mercédeszekből kiszálló fajvédők se szivesen látott vendégek.
Nem olyan bonyolult ez. Kényelmetlen? Igen - egyszer. Másokra mutogatni mindig könnyebb. Gyurcsány hibája, mert ha nem hazudott volna, akkor nem lennének artikulátlanok - Orbán hibája, mert ha nem bátorítja őket, akkor nem lett volna baj - az artikulálatlanok hibája, mert vannak, azért. Nekünk semmi közünk az egészhez, de minket is zavar nagyon, bárcsak valaki tenne már valamit Gyurcsány, Orbán meg a hangoskodók ellen. Pedig a közösségi, társadalmi normát parancsba adni nem lehet.