Az Alkotmánybíróság szerint a szerzett jogok, mint a járadékjogosultság, a magántulajdonnal egyenlő védelmet élveznek. A magántulajdont az állam csak a közjó aránytalan sérülése esetén sértheti, ám magyarázatuk szerint ebbe az is beletartozik, ha a társadalombiztosítási rendszer finanszírozhatósága kerül veszélybe. Ennek a politikusokban és az emberekben való tudatosítására ezek szerint az kell, hogy a taláros testület elfenekelje őket. De most komolyan: mióta pofáznak róla mindenféle szakma és szervezet képviselői, hogy a jelenlegi egy erősen fenntarthatatlan struktúra? Vagy akkor most az van, hogy az Alkotmánybíróság is a nyugdíjasok vesztét akarja, ugye?
Mert akármikor felmerül a téma, hogy a mindenkori kormányok és a politika a jelenlegi és a jövőbeni nyugdíjasok megélhetésével, jövőjével játszanak kisded hatalmi játékokat azonnali szavazatszerzés reményében, akkor jönnek a mindenféle értelmiségiek, kommentálók és maguk a pártok is, hogy itten mi a nagyszüleinket semmizzük éppen ki! Az eszükbe se jut, hogy éppen azért tesszük ezt, azért pofázunk, mert nem akarjuk, hogy a dolgok kezelhetetlen irányba menjenek tovább, hogy azért aggódunk, mert így lesznek nagyszüleink - majd szüleink, és végül mi magunk is - kisemmizve!
Meg akarod oldani a nyugdíjkérdést? Fizess járulékot! Pár éven belül több százezer ember fog úgy nyugdíjba menni, hogy se elegendő bejelentett szolgálati ideje, se elegendő bejelentett fizetése sincs, és csak minimál nyugdíjat fog kapni, azaz 28 ezer forintot havonta. Pont ez kell ide: 5-600 ezer olyan ember, akinek se megtakarítása, se a megélhetéshez szükséges minimális havi járandósága sincs. Van ugye egy befizetett járulékmennyiség, amit az utolsó forintig szétoszt az állam, a maradékot meg eddig mindig felvette hitelbe. Nos, most nincs hitel: a komplett IMF-EU-Világbank segély alig több, mint két évig fedezné a nyugdíjkasszát, de ha választási év is van közben, lehet, hogy kevés is lenne - Gyurcsány is azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer 2010-ig stabil és fenntartható.
Itt már nem 2040 vagy hasonló, a jövő ködébe - na ja - vesző dátumokról van szó, hanem másfél évről! Vagy a nyugdíjat kell csökkenteni, vagy a befizetéseket növelni. A mostani elvonási szint a következőképp néz ki: munkavállalói oldalról a bruttó fizetés 9,5% - ha magánnyugdíj-pénztári tag vagy, akkor 1,5% -, plusz munkáltatói oldalról a bruttó bér 29%-a. Az átlag magyar fizetésre leosztva ez 60.390 forint havonta, ha magánnyugdíj-pénztári tag. Az átlagos egy főre eső nyugdíjjellegű kifizetés viszont 76.293 forint, és ha ehhez hozzávesszük, hogy ténylegesen nyugdíjat 1.9 millió ember fizet, a kifizetési oldalon viszont 3 millió ember van, akkor meresztjük a szemünket.
A probléma forrása két oldalú: egyrészt vannak jó páran, akik a kifizetési oldalon jogtalanul tartják a markukat, másrészt a befizetési oldalon is igyekeznek jó páran nem nagyon befizetni, ha nem feltétlenül muszáj. A különböző nyugdíjjellegű juttatások felülvizsgálatát, az adóterhek racionalizálását követő kiterjedt és könyörtelen ellenőrzéseket viszont senki sem vállalja be, mert akkor ő lesz a néprontó. Pedig ha jól megnézzük - 1.9 milliószor havi 60 ezer az nagyon nem egyenlő a 3 milliószor havi 76 ezerrel - pont ennek a sorozatos elmulasztása az, ami romba dönti a népet. A számokon remekül nyomon lehet követni: 2000-ben a GDP 9.3%-át tették ki a nyugdíjkassza kiadásai, tavaly viszont már 10,9%-ot, közben pedig az ellátottak száma csökkent vagy 100 ezer fővel.
Rendet kéne vágni a gazdaságban, különben ráfaragunk nagyon. A 13. havi juttatások elvétele - ami egyáltalán hogy került oda, 12 havit tessék emelgetni - tűzoltás, hogy ne pont most omoljon össze, hanem majd másfél év múlva, merthogy addig 30 és 300 ezer közötti aktív befizető fog eltűnni a térképről, évente akár 252 milliárdnyi bevételkiesést okozva a költségvetésnek, és ki tudja, mennyi bevétel növekedést különböző támogatások formájában. Szép lesz.
Addig is tessék nézegetni a nagy népvédő harcosokat, hallgatni a populista szólamokat, és bólogatni rájuk a színes zászlók alatt.
