Megyek még egy kört a tegnapi pamflettel. Hallani mindenféle számokat, hogy mire mennyit költ a központi költségvetés. Jelen füzetben az az állítás hangzik el, hogy a kormány az "iparosított technológiával épült, elavult, rossz hőszigetelésű" lakóépületek felújítására idén és jövőre 10-10 milliárd forintot szán (volt az más bejelentésnél akár 30 milliárd is, de ki emlékszik már rá, több, mint egy hónapja volt).

Tegyük ezt az évi 10 milliárd forintot pár másik számmal egy kalapba. A Rúzsa Sándor adó ugye 30 milliárd, és állítólag abból "a lakosság gáz- és távhő kiadásainak, a fűtési rendszerek korszerűsítésére" is fordítanak. Legyünk nagylelkűek, vonjuk el ebből mind a 10 milliárdnyi korszerűsítést. A gázártámogatás a tervezett emeléssel - mármint támogatás-emeléssel - évi 80 milliárd forint.

Azaz: 80+30-10 (mondtam, hogy nagylelkűek vagyunk)=100, szemben a felújítás 10 milliárdjával. A 10 milliárd egyébként évi 50 ezer lakásra elég, 190 ezer 6 év alatt már fel lett újítva, így már csak 610 ezer van hátra. Az a mostani ütemmel számolva 12 év. Ha 1(!) évig nem fizetnénk fogyasztás támogatást, azzal tízszeresére emelnénk a felújítás ütemét, és 1,2 év alatt kész is lennénk. Persze, egy év alatt lehetetlen, nincs annyi ember. Legyen 4 év, az pont egy ciklus, és addig is évente egyre kevesebbet kéne árkompenzálni, úgy 20 milliárdonként.

Még a füzetecske is azt írja, hogy ezzel 30%-os megtarkítás érhető el - pláne, ha a (z állami) szolgáltató nem él vissza a monopolhelyzetével, és ami az épületen kívül tűnik el hő... á, hagyjuk. Mert ami most van, az úgy néz ki, hogy hozunk is ajándékot, meg nem is: az ártámogatás összege és a támogatottak köre évről évre nő, vagyis nem hogy csökkenne a számla, hanem duplán fizetünk egyre többet.

Ez miért jó? Vagy kinek? Mert olyan van, hogy nem mindenkinek jó, na de olyan, hogy senkinek? Az azért elég beteg lenne.