Esküdjünk össze. Az a tézis, hogy a magyar szélsőjobb szocialista pénzelés alatt áll, aránylag nagy támogatótáborral bír: Vona, a Gárda, a drukkerek megrendelésre dolgoznak, Tomcatet pedig nem kihallgatásra viszik be, hanem jelentéstételre - most pedig beszálltak a kisebbségi képviselők és szervezetek is a támogatók táborba. Ez - mármint a szélsőségesek léte és aktivitása - azért jó nekik, mert középről párakat balra lök, széljobbról meg kihúzza a szavazatot a Fidesz alól. Azért tegyük hozzá, hogy a Szabó Albert-féle Népjóléti Szövetség és Soros György kűrje után kevés dolgon lepődnénk meg.
De mi van akkor, ha a tét valójában nagyobb? Mi van akkor, ha Gyurcsány Ferenc a Fidesz fizetett ügynöke? Viktor már régen is megmondta, hogy vele megértik egymást. Mi van, ha tényleg megértették egymást? Belső puccsal hatalomra juttatták, ahogy most Fodort, hogy ugyan intéznék már el a konkurenciát.
A baloldal gazdaságpolitikáját és az SZDSZ által képviselt hippiliberalizmust szokás támadni - teljes joggal - kívülről, ám sok fogást nem találtak rajta, illetve igen, csak azokat, akiket érdekelnie kellett volna (ti. a választókat), nem igazán érdekelte: a Fidesz eddigi egyetlen győzelme egy baloldali párt által végrehajtott korántsem baloldali gazdaságpolitikai program felkorbácsolta elégedetlenséggel sikerült - a szituáció nyomokban párhuzamos a mostanival. Vagyis a választók pont, hogy igénylik a baloldali gazdaságpolitikát és társadalmi berendezkedést, mivel jóval több embert szolgálnak ki és tartanak el, mint amennyit nem.
Ebből a nyeretlen helyzetből két kiút van a jobboldal számára: katonai junta követte államcsőd, ami azért a Fidesz számára se túl kívánatos, vagy rávenni az MSZP-SZDSZ duót, hogy forduljon szembe vállalásaival. Hirtelen megjelent két párton kívüli figura, akik érdekes neoliberális-baloldali fúziós retorikát és programot kezdtek el erőltetni, majd megtették őket pártelnöknek, illetve kormányfőnek. Egyesek szerint ez csak azt jelenti, hogy elfogyott az utánpótlás, ezért kellett frissíteni, de a tévét ellopták, Occam borotvája meg rajta volt. Aztán a kisebbik Gyurcsány megbukott, ráadásul pont egy igazi, régi káder ellen - ez azért már intő jel kéne, hogy legyen a nagyobbik Gyurcsánynak. Bokrost is hogy elrakták befőttesüvegbe, miután elvégezte a piszkos munkát, nem?
A helyzet jelenleg a következőképp néz ki:
Az államháztartás jelentős szerkezeti átalakítások nélkül is stabil, megy a népjólét (annyi, amennyi), megy a szociális foglalkoztatás, a mutyi, vagyis pont olyan, amilyennek megszoktuk.
A Fidesz márciusban sikeresen letesztelte, hogy ez-e az emberek igénye. Gyakorlatilag azt mondanak, amit akarnak, becsukott szemmel, hátrakötött kézzel is besöprik a következő ciklust, sőt, lehet, hogy úgy könnyebben, mintha tesznek is valamit.
Az SZDSZ lehet, hogy kiesik a parlamentből, mert hiteltelenné vált, és nem hiszem, hogy Fodor hirtelen elvtalálása lenne az, ami ezt helyreállítja. Liberalizmus kéne, csókolom, igény volna rá, de nem '68-as, hanem kezdetnek mondjuk '48-as.
Az MDF-ről lassan azt se tudjuk, hogy minek a rövidítése.
A széljobb köszöni megvan, sose volt még ilyen jól. Hogy ebből lesz-e 5%, majd meglátjuk. Mindenesetre érdekes lenne, ha az irredenta és lógatnivaló tudodkikkel vegyülnek, és kiderül, hogy ők se különbek. A vonulgatósdinak mindenesetre vége lenne amint közel jutnának a kasszához, mert azt kockáztatnák vele, hogy a bukszát becsukják.
Az MSZP meg, nos, ennyire szarul talán csak az első választásokkor voltak. Fogalmuk sincs, mi szerintük a baloldaliság, nincs program, nincs frontember, és a pártszintek élesen szemben állnak egymással, egységnek nyoma sincs, a szervilizmus vegyül az útkereséssel. Gyurcsány Ferencnek sikerült elérnie, amiről a jobboldal csak álmodott.
Olyan dolgokba ne menjünk bele, hogy a Fidesznek se pénze, se versenyképes ajánlata nincs a művelethez, vagy hogy közben kis híján ráment az ország, és még mindig sehova se mutat a kurzus, vagy hogy a baloldaliság az úgy alapból hibás elképzelés-e, mert nem férnek bele erőltetés nélkül az elméletbe (néha még azzal együtt se).
Aztán meg lehet, hogy Ferenc Schröder macskája, és ha kinyitják a Gazprom dobozát, akkor kiderül, hogy meg van-e már dögölve a pártkassza, vagy sem.