Nem kötelező, de nem is tiltott. Szabadon, fakultatíve választható. Itt a hangsúly a szabadon és a választható szavakon van. Merthogy a liberalizmusban - aminek vajmi kevés köze van az MSZP-hez, de még akár az SZDSZ-hez is - benne foglaltatik a vállalkozás és a választás szabadsága.
Az állam nem írja elő, hogy te mikor dolgozhatsz - azt írja elő, hogy azért a munkáért milyen javadalmazásban kell részesülnöd. A munka törvénykönyve alapján dolgozhatsz te 365 napot is egy évben, csak fizessék ki az elmaradt szabadnapjaid, meg legyen kollektív szerződés, ami rendelkezik a törvényi kereten felüli túlmunkáról.
Az állam azt se írja elő, hogy te mikor vásárolhatsz. Ha találsz hajnal háromkor nyitva tartó boltot, ahol van zsírszegény tejföl, mert épp arra támadt gusztusod, akkor örülsz - ha nem, akkor nem. De nem az állam írja elő, hogy akkor most te vehetsz-e zsírszegény tejfölt hajnal háromkor.
Az állatorvosi ló a vasárnapi nyitva tartás. Három igen komoly érvet szokás felhozni a mellett, hogy vasárnap ne tarthasson nyitva kiskereskedelmi egység:
1. Pihenni kék. Ha a csúnya fogyasztón múlna, aki mindig csak a pénzt költené, és mozgásban tartaná a piacgazdaságot, akkor a boltok non-stop tartanának nyitva, teljesen kiszipolyozva a kereskedőket, pláne az alkalmazottaikat. Közben meg érdekes mód ma sincs minden bolt non-stop nyitva, sőt, olyan is van nem egy, ami hétvégén nincs egyáltalán nyitva. Tudod, vállalkozás szabadsága. És akkor még nem beszéltünk olyanokról, akik a köz szolgálatában non-stop dolgoznak: egészségügy, rendőrség, tűzoltóság. Mondok egy meredeket: ők még karácsonykor is dolgoznak! Erre még visszatérünk.
2. Tisztességtelen versenyelőnyhöz jutnak azok, akik vasárnap nyitva tartanak, azokkal szemben, akik nem. Verselőny: igen; tisztességtelen: nem. Tisztességtelen pont akkor lenne, ha vasárnap nem szabadna kinyitnia, ő mégis megteszi. Verselőny meg: többet fektet be, többet kockáztat, többet is nyer. Hogy ez nem fair? Már miért ne lenne az? Egyenlő feltételek, vagy mi a fene.
3. A vasárnap szent. Én meg úgy olvastam, hogy ki szombatnapon dolgozik, megölettessék.
És ezzel vissza is kanyarodtunk a karácsonyhoz, meg a köz- és egyéb szolgáltatásokhoz: vasárnap ne legyél éhes. Gondolkozz előre, vásárolj be időben. Ez eddig még valamennyire logikus, de ha már érzékenyek vagyunk az egyenlőség terén, aminek az egyik minimuma az egyenlő feltételek, akkor mennyünk is tovább: vasárnap ne legyél beteg, ne törjön el semmid, ne szüljél, ne törjön el egyik vízvezeték se, és öntse el a lakást, ne gyújts gyertyát, mert leég, azt nem lesz, aki eloltja, és ne legyél bűncselekmény áldozata, és reménykedj, hogy vasárnap senki se akar minket megtámadni. Majd kirakjuk a táblát a határra, hogy vasárnap nem ér.
Üljél otthon, és vegetálj. Villanyt se kapcsolj! Ne is gondolj rá! Fröccsöt keverni szabad.
Meg egyáltalán, hozzunk olyan törvényt, hogy dolgozni mindenkinek - de mindenkinek - szigorúan csak hétköznap lehet, nyolctól négyig: a kereskedőnek és a vevőnek is. Ja, hogy úgy soha sem találkoznának? Nem. És?
Azt tudtad, hogy dolgozni se kötelező? Komolyan. Kemény, nem?
(tudom, hogy a szokásosnál is demagógabb lett - már ha ez emberileg lehetséges -, de az ehhez hasonló ötleteket parlamenti szinten komolyan vevők egész egyszerűen nem érdemelnek jobbat)