Az etika, az erkölcs, a jó szándék szép dolgok, csak szarunk rájuk, mert önző, álszent barmok vagyunk.
Elöljáróban: az írás nyomtatot verziójával lehet segget törölni, de a monitorral ne tedd.
Lazán kapcsolódik ehhez.(ez itt balra link és önreklám)

Honnan jön az erkölcs? Papírról. A nők azért nem kövezhetnek, mert írva vagyon, azért.
Na nem akármilyen papírról - szent papírról. Mi az a szent papír? Amiről valaki azt mondja, sokan meg elhiszik. Ortodox felfogás: orthos (jó, igaz, egyenes) + doxa (vélemény). Igaz hit, az egyén szemszögéből. Azért van igazam, mert azt mondtam. Mert írva vagyon.
Autoriter módszer: tekintélyelvű. Kinek van tekintélye? Aki kivívja, vagy akinek megadják, vagy aki kikényszeríti? Vagy akiről írva vagyon?

Ha el akarsz térni az írott dolgoktól önmagad, a világ és mások megítélésében, az ezek közti kapcsolatok és viszonyok megismerésében, akkor eretnek vagy: hairesis (válassz, választás). Olyan, aki nem azt választja, amit mondtak neki. Juszt se.

Ha nem az írásból eredezteted az erkölcsöt, erkölcsös ember nem lehetsz. Az erkölcsnek ugyanis emberen kívülről kell érkeznie - ha azt hiszed, hogy konszenzus hozta létre, sötét vagy, mert nem bifláztad be, mit is írtak eddig erről. Elég nagy az irodalma, mind arra tér ki, miért nekünk van igazunk és jogunk a földekhez, miért nem nekik - egyes írások szórakoztatóbbak másoknál.

Ha az "arany szabályt" emlegeted, hogy tedd azt másokkal, amit szeretnél, hogy mások tegyenek veled, akkor hülye ál-liberális, szandálos hippi vagy, és az első szembetalálkozásod a fundamentalizmussal kihozza belőled az ellen-fundamentalistát.

Váltsunk paradigmát: azt kívánom neked, amit te kívánsz másoknak.