Kezdjük az elején. Grafitember egy bomlott elméjű zseni. A gondolat gerillája. Aki mindennapi rajzunkat megadja, az.
Rajongója, betege vagyok. Azért nem kommentelek nála, mert néhány rajzán egész egyszerűen annyira kajánul röhögök hangosan, hogy nem tudok gépelni, és amikor a hatás elmúlik, már nem emlékszem, úgyhogy megnézem megint, és kezdődik elölről. Amelyik meg nem tetszik, arra meg minek írjam, hogy "ez most nem tetszett", nem?
Épp ezért vagyok kiakadva az ilyeneken. És nem is értem se a jelenséget, se az embert, se az egészet. Vegyük sorba a lehetőségeket, kezdve alulról, úgyis gépelés közben szoktam belelovallni magam.
1. Az ilyen és ehhez hasonló kommentek a névtelen, még csak nem is taggesített falfirkák digitális verziói. Tudod, amikor faszt karcolsz a lift falába. Öncélú, értelmetlen, az elkövető számára maximum valami perverz, pár másodpercnyi kielégülést okozó cselekedet, azzal a hamis élménnyel, hogy ő most aztán nyomott hagyott a világban, még ha senki se fogja tudni, hogy ő volt az. Plusz mit érdekel, vazzeg, tied? Másrészt ha már neki nem jó, akkor legalább máséba beleszarik.
Amennyiben így van, javaslom, hogy az illető szerezzen magának egy plusz életet, vagy töltsön vissza egy mentett állást, mert ez már el van baszva.
2. Nem is tudja, hogy mit csinál. Mert hülye. Imbecillis. Örül, hogy tartozhat valahova, hogy megértette végre legalább a többes számú névmások jelentését (mi<->ők, és ők nem mi). Az írás-olvasás még nem megy tagoltan, de ez nem zavarja, hogy billentyűzetet kezébe kapva egyből, szinte pavlovi reflexként kiadja mindazt, amit eddig sikerült magába szívnia (ami nem sok, értelme nincs, de legalább helyet foglal), így - legalábbis fejben - elnyerve a "mi" kategória alá eső egyedek tiszteletét. Kinevezik helyettes főimbecillnek. Vagy valami.
Amennyiben így van, javaslom, hogy az illető minél hamarabb keressen fel egy imbecillisekre szakosodott intézményt. Az intézmény dolgozóinak pedig javaslom, hogy az ápolt kezébe billentyűzetet ne adjanak, mert szétveri vele a fejüket, ha hátat fordítanak neki. Irritálja ugyanis.
3. Komolyan gondolja. Ez azért kemény. Hogy élte meg a felnőttkort? Ő is olyan, akit látsz a boltban, ahogy áll a sorok között, és néz, mert épp nemzetvédő látomása van? Könyvet, olyat, amit nem arról írtak, hogy "ők" miért gonoszak, kezébe vett-e már? Szemét nyitotta már ki olyankor, amikor "azoknak" az orra nem lógott bele a napba, és csodálkozott-e már rá a világra, hogy nédd már? Nem, mi?
Amennyiben ez így van, javaslom, hogy az illető haladéktalanul vonuljon ki a pusztába, és zárja magára a jurtát, és maradjon is ott. Mi pedig ünnepélyesen fogadjuk, hogy egyrészt "őket" nem engedjük a jurta 5 kilométeres körzetébe, hogy még a szagukat se érezze, másrészt viszünk pizzát, és majd becsúsztatjuk a ponyva alatt.
Mindenkinek jobb lesz így (oké, nekünk egy picit jobb).
Ugyanakkor Grafitembernek innen üzenném, hogy ha abba meri hagyni a napirajzot, elpusztítjuk a nemzetet, és elássuk. Aztán meg kiássuk, és megint elpusztítjuk.
Én szóltam.