Tegnap elfogyott itthon a mindenféle színű, ízű és kiszerelésű folyékony koffein, úgyhogy muszáj volt elmenni a boltba. Frank Herbert szerint fűszerből nem lehet hiány, szerintem meg koffeinből. Írtam is neki a témában, de nem válaszol. Ha már elmentem boltba, gondoltam veszek kaját is, kísérni a koffeint. Mondjuk kenyeret. De valami furcsa, megkapó dolog történt: a kenyeres kocsin, a veknik tetején ott ugrándozott Vili, a veréb, személyesen, kis kedvesen, gondtalanul, vidáman.