Olvasom, olvasom, nem értem.
Az agyam eldobom.
Internetadó.

Aztán oda van írva mellé, hogy az infokommunikáció az a GDP 10%-a, és nem ártana növelni, ugyanis kitörési pont lehetne a nemzetgazdaság számára, mert nagy hozzáadott értékű termékekről beszélünk, darabszámra kis anyag és egyéb logisztikai költségekkel.

Aztán meg jönnek, hogy de ezt ők kultúrára költenék. Na ja. Mert a kultúra az olyan, hogy van, ami beletartozik, és van, ami nem. Mert az ízlés, az üzenet, a minőség az egyetemes. Vagy legalábbis dolgoznak rajta keményen, csak az a baj, hogy a termék aztán nem nagyon jut el a széles tömegekhez, akik eleddig ostoba együgyűségben leledzettek, mert nem is tudtak talán az államilag támogatott kultúráról, mint olyanról, de most megvilágosodtak vala, és tömegesen fogják beszerezni a betevő kultúrát.
Többet fognak fordulni, mert nem bírják majd el, olyan sokat vesznek.

Olyat lehet, hogy ne akarja megmondani az állam, hogy mi kultúra, mi művészet, és mi nem? Azt majd eldönti mindenki maga, köszönöm szépen. Lesz, aki Vivaldit fog nyomatni a kocsiban, és lesz, aki csakazértis Győzike előtt fogja elfogyasztani a vacsorát. Ha és amennyiben az állam ebbe nem szól bele, úgy kivetnivalót benne nem látok. Ha és amennyiben az állam most fogná magát, és közölné, hogy Neophyte lesz az elfogadott, támogatott és követendő norma, hát belekötnék abba is (ez a veszély mondjuk nem fenyeget, úgyhogy könnyen jár a szám).
De mondhatnám akár azt is, hogy ha azt mondaná az állam, hogy aki nem vágja a WH40K-t, az kultúrált ember nem lehet, hát bizony kikelnék ellene, mert tökmindegy, mit neveznek ki éppen központilag, hogy az nekem amúgy tetszik, vagy nem, ne tegyék. Ne nevezzenek ki központilag semmit, ami kultúra, művészet, vagy bármi más, nem természettudományos terület.

Meg igazából a természettudományokat is békén kéne hagyniuk. Olvasom az előterjesztéseket, és kifejezetten fájnak. Nem azt mondom, hogy az előterjesztés elkövetője nálam kisebbrendű, mert nem ért az internethez: azt mondom, hogy ha nem ért az internethez, akkor hagyja azt békén, én meg nem fogom törvényileg meghatározni, hogy mi az ő pártállása, és kvittek vagyunk.

Miért nem lehet azt mondani, hogy gyerekek, itt van a Joci, akit mi egyébként nagyon bírunk, és szeretne filmet rendezni, amit a kutya se fog látni, hatása a világegyetem működésére, de akár a mozik ülőkárpitjának kopására is marginális lesz, viszont a támogatás kreatív felhasználásával tudna venni egy új kocsit a vejének, és hát mi most erre gyűjtünk, és eszünkbe jutott megint ez az internet dolog?

Mert az igénytelenség pejoratív felhangjaival is gondjaim vannak (avagy közgondolkodásilag az igény hiánya szánandó, de szerintem nem szánandó, inkább arcpirító kéne, hogy legyen azok számára, aki szánakozást fejtenek ki, pláne közpénzből) de főleg akkor, ha mindezt képmutatólag megtámogatjuk adóforintokkal, amiket hozzánemértőleg törvényesítenek.