Szoktam volt mondani, hogy itt majd akkor kezdődhet el valami értelmes, ha majd amazok – a régi politikai kurzus maradványai, KISZ titkárastul, sógorostul és kollégiumi szobatársastul – méltóztatnak kihalni. Tévedtem.

„[Topolánszky Ákos] vallomása szerint az Ifjúsági és Sportminisztériumban, majd az utódszervezeteinél Mesterházy Attila államtitkár, az MSZP jelenlegi miniszterelnök-jelöltje érvényesítette a pályázatok esetén a politika érdekeit. A minisztérium által kiírt pályázatok szakmai értékelését követően a tárca politikai vezetése, jellemzően a politikai államtitkár, átnézte a nyertes listát. A politikai államtitkár ilyen alkalmakkor számon kérte, hogy meghatározott szervezetek lemaradtak a listáról, vagy hogy adott szervezetek szerepeltek rajta. Amennyiben feszült volt a viszony a politikai vezetés és a szakmai vezetés között, ez adott esetben "diktátum formáját öltötte", tehát a politikai államtitkár meghatározta, hogy mely szervezetet kell támogatni.”

Mesterházy 1989-ben 15 éves volt, kezdő gimnazista. Ennyit a generációváltásról.