Tegnap este felugrottunk babás barátainkhoz, ahol is Bubu (a maga 21 hónapjával) lepisilte a kanapét (és anyját, aki hasztalan igyekezett ezt megakadályozni). Miután Bubu jó egy órás közelharc után aludni tért, kiderült, hogy ő ősztől már bölcsis lesz, nem kis részben azért, mert Bajnai azt mondta. Na nem mintha az a havi 27 ezer forint, amit GYES néven osztanak, elég lenne bármire is, de a központi költségvetés az központi költségvetés. Ha átvesszük a pénzügyi-államigazgatási részét a dolognak (az egyik blogon le volt ez vezetve részletesebben mikor és makro szinten, csak nem találom, mert béna vagyok – ha valaki megtalálja, dobjon egy linket, megköszönném)(UPDATE: megvan a link, köszönet érte Kengurunak), akkor már találunk érthetetlen dolgokat, de ha megnézzük a szervezést, akkor tényleg széttárjuk a kezünk, és nézünk.

A legeslegújabb csomagban az van, hogy GYED és GYES összesen két évig járna, vagyis a két éves gyereket el kell tenni valahova, hogy anyu mehessen vissza dolgozni, vagy ülhet otthon ingyér’. Igen, ingyér’: azért a félmunkaidős home office nem éppen a tipikus munkaforma a magyar munkaerőpiacon, még ha egyeseknek össze is jön. Vagyis irány a bölcsőde, már ha van. Így spórol meg a központi költségvetés gyerekenként havi 27 ezer forintot, hogy közben a bölcsőde az önkormányzat kasszájából havi 80-120 ezer forintjába kerül per fő per hó. Érthető, nem? A kormány letolja magáról a gondot a tanácsra, csak éppen a forrást és a szabályozást felejti el mellékelni, közben meg a hiánnyal annyi történt, hogy egyik szememmel látom, a másikkal meg nem: attól, hogy egy másik kasszában csinálok mínuszt, a mínusz még ott van.

Ahhoz, hogy ez a tágabb értelemben vett államnak nullára jöjjön ki, anyunak az új/régi munkahelyén havi 53-93 ezer forint adót és járulékot kéne kitermelnie. Per pillanat a KSH szerint az átlagbér havi bruttó 187600 forint a versenyszférában, vagyis az állam 134 ezret kap a munkáltatói bruttóból, azaz statisztikailag 81-41 ezerrel jobban jár havonta, ha anyu dolgozik, a gyerek meg a bölcsiben hesszel, csak éppen olyan statisztikákat már nem nagyon találunk, amik a keresetek eloszlását taglalnák (biztos vannak, csak jól eldugva). Lehet vitatkozni, hogy a nagyobb keresetű anyu fogja-e hamarabb bölcsibe adni a gyerekét, vagy az alacsonyabb keresetű, tanulmány erről se nagyon kerül a tágabb közönség elé, vagyis ténylegesen nem tudjuk, hogy jobban jár-e az állam egésze ezzel a rendelettel, vagy sem, plusz az se kerül be a pár oldalas kiszivárogtatásokba, hogy a központi költségvetésbe így bekerült pénz hogyan követi a gyereket a bölcsődébe (gyanítható, hogy sehogy).

Eddig a makróbb része, a mikróról nem tudok szólni, mert nincs gyerekem, egyelőre elég, ha mások gyerekei pisilik össze szigorúan a mások kanapéját. Amit viszont meséltek még mellé, attól felállt volna a hajam, ha lenne: a várólista. Azt már tudtam, hogy még az eddigi feltételek mellett is több volt a bölcsődébe kívánkozó gyerek, mint ahány bölcsődei hely van, és ez még csak emelkedni fog, szóval várólisták vannak, de hogy a többes szám nem véletlen, azt nem. Hiába az önkormányzat a tulajdonosa a bölcsődéknek – kivéve a magántulajdonú gyermeknapközik -, nincs egységes várólista. E helyett az van, hogy ha be akarod íratni szemed fényét, akkor bölcsődénként külön-külön fel kell iratkoznod, és majd értesítenek. Így ugyanazok az emberek beállnak öt-hat sorba is, különböző sorrendben, a bölcsőde meg nem tudja megmondani, hogy amikor feliratkozol, mekkora esélyed is van, de még azt sem, hogy hányan vannak előtted, hiszen lehet, hogy a nevek nagy része már nem aktuális, mert esetleg egy másik intézménnyel már aláírtak a szülők, csak erről nekik senki sem szólt. Direkt idegnyugtató módszer, nem?

Ha már többrét szívatjuk anyut-aput meg a Bubut, nem lenne akkor már egyszerűbb egy darab várólista, ahol akár bejelölhetnéd az általad favorizált megőrzőket fontossági sorrendben? A szülőknek kevesebb alkalommal kéne fénymásolt papírokkal időpontegyeztetve szaladgálniuk, jobb rálátásuk lenne, hogy lesz-e helyük, vagy sem, és még a postázási költségeken is spórolhatnánk, mert nem az összes bölcsiből kéne oda-vissza levelezni, hanem csak egyetlen hivatalból. Szolgáltató állam, mi? Hát csoda, ha a gyerek belevizel anyu markába? :-)