- Mit csinálsz, Alvar?
- Szülinapi meghívókat osztok tantónéni. Jövő héten leszek nyolc éves!
- Az nagyszerű. Ugye mindenkinek adsz?
- Nem, Ingának nem adok, mert ő sem hívott meg a sajátjára.
- Ez nem szép dolog, hogy diszkriminálod!
- Diszkrimicsinálok?
- Diszkriminálod! Tudod, milyen rosszul fog esni neki, amikor kiderül, hogy ő az egyetlen, aki nem kapott meghívót?
- De nem ő az egyetlen, Ulf se kap, mert ő meg azt mondta, hogy az Alvar az lánynév.
- Mégis ezt hogy gondolod? Tessék szépen meghívni Ulfot!
- De csúfolni fog és el fogja rontani az egész szülinapot!
- Az engem nem érdekel. És adjál egyet Ingának is.
- De ő se hívott meg!
- Az akkor volt, most meg most van.
- De ez az én zsúrom! Annak adok, akinek akarok!
- Ha így állsz hozzá, akkor nincs más választásom, mint hogy elvegyem az összest. Add szépen ide, nem lesz zsúr.
- Azt próbálja csak meg! Szólok az apukámnak!
- Igen? Én meg... az ombudsmannak! Ki se tudod ejteni, mi?
És az ombudsman el is marasztalta az iskolát, szóban, és a gyerekek még mindig nem tudják kiejteni helyesen se azt, hogy diszkrimináció, se azt, hogy ombudsman. Fontosabb dolgaik vannak ugyanis.
Végül egy teljesen ide nem illő videó:
