Tegnap káromkodtam egyet, jól esett. Profanitásom egyelőre okafogyottá vált, mivel a VDSZSZ ismét felvette a munkát, de ez nem tart vissza attól, hogy leírjam, miért fakadt ki belőlem.

Tegyük fel, hogy Július hónapban, azaz turisztikai főszezonban két hétre megáll a legnagyobb tömegközlekedési szerv az országban. Ez vajon mivel jár?

1. Ideges emberekkel. Nem szeretnék annak a helyében lenni, aki mondjuk ott ragad a nyaraláson, mert csak a sokadik zsúfolt buszra fér fel hazafele, vagy hasonló okokból el se jut oda. Egy autó fenntartása - üzemanyag, törlesztő részlet, biztosítás, szerviz - arányosan visszaosztva 100 km-enként 5-6 ezer forint körül mozog. Egy vonatjegy ugyanekkora távra fejenként 2 ezer körül van, vagyis egy autóba minimum 3 ember kell, vagy több, ha azt szeretnénk, hogy jobban megérje, nem beszélve arról, hogy a költségek nagy része akkor is jelen van, ha nem megyünk vele egy kilométert sem. Persze a vasút esetében is fizetünk akkor is, ha nem utazunk vele, hiszen adóból tartjuk fenn, de azt akkor is fizetjük, ha van kocsink. Vagyis a kényelmet nem számítva a vasút már csak ezért is jobban megérné.

2. Ideges vendéglátókkal. Az idegenforgalomnak kettős hatása van: egyrészt cirkuláltatja a pénzt, decentralizálja, ha úgy tetszik, másrészt segít a költségvetési egyensúly elérésében. A belföldi turizmus segít abban, hogy a pesti ember vidéken gazdaságot építsen, mert a vidéken megtermelt áruk értékesítésével szerzett pénzt újra vidéken költi el. Persze ez torz példa, de nagyjából így működik: a pénz oda-vissza áramlik, és ha ebbe az áramlatba akadály kerül, akkor az komoly gondokkal jár, mivel a két fél erősen egymásra van utalva. Másrészről a külföldi turisták itt elköltött pénze úgy kell az országnak, mint egy falat kenyér: a cseh és a magyar idegenforgalom bevételének a különbsége egyenlő a magyar államháztartási hiánnyal. Namost ha én külföldön járok, és ott megnehezítik, hogy ott turistáskodjak, vagyis nem érzem magam kényelmesen, mert nem tudok csak úgy közlekedni mondjuk, akkor erősen elgondolkodok, hogy akarok-e én még egyszer oda menni. Persze, a franciák is szoktak sztrájkolni vasútilag, de nekünk nincs Eiffel-tornyunk, csak völgyhidunk, ahol nem lehet megállni nézelődni.

3. Ideges környezetvédőkkel és közgazdászokkal. A vasút - a tengeri közlekedés után - a legenergiahatékonyabb formája a közlekedésnek és a szállításnak, és egyben a legolcsóbb szárazföldi is. Ha alternatív közlekedési módot kell találnia a nyaralni vágyóknak és az ingázóknak, akkor az nem csak drágább és zsúfoltabb lesz, de környezetszennyezőbb is, a Budapest környéki dugókról már nem is beszélve. Vagyis ki lehetnek akadva a környezetvédők, a fenntartható gazdaság hívei, teljes joggal. Na meg a közgazdászok. Az hagyján, hogy a háztartásoknál így kevesebb pénz marad a drágább alternatív közlekedés miatt, de a MÁV esetén az államhoz is kevesebb pénz futna be a szolgáltatás igénybevétele révén, vagyis a kieső jegybevételt azoknak az adójából kéne pótolni, akiknél eleve kevesebb pénz maradt.

A hab az egészen nem az, hogy Gaskó esetleg nem gondolta ezt végig, vagy de, csak nem érdekli, hanem az, hogy ha a VDSZSZ követeléseinek bármilyen alapja lenne, vajon akkor is sztrájkolna, vagy perelne?

Kérdem ezt azért, mert annak idején egy kis szakszervezet elnökségi tagjaként bepereltük a világ egyik legnagyobb multijának a magyar leányát, és a választott bíróság jogosnak találta a követeléseinket, és mindeközben meg se fordult a fejünkben, hogy sztrájkolhatnánk - ugyanis nem voltunk monopolhelyzetben, és nem akartuk elveszíteni az állásunkat.