A környezetvédelem, mint olyan, nem túl vonzó hívószó idehaza. Bár ha az olyan eseményekre gondolok, mint a Tubes, vagy a Greenpeace akciói, nem is csodálkozok rajta annyira.

Bár ettől még lehetne okosan és olcsón is. Miért nem kampányolnak hát vele a pártok? Miért nincs deklarált, markáns környezetvédelmi programjuk, amit hangosan a választók arcába lehetne mutatni?

Ma idehaza érdekes mód pont büntetjük, aki spórolni akar: büntetővám, büntetőadó, folytó bürokrácia.
Ne akarj magadnak biodízelt termelni, mert jövedéki adót csalsz.
Ne akarj a házad tetejére napelemet, ne akarj hőszivattyút, takarékos villanykörtét, modern szűrős dízelautót, újrahasznosítást minden utcasarkon.
Ha spórolsz, nem fogyasztasz most azonnal.

Ezt hadd magyarázzam el: ha most spórolsz az áramon, azt a pénzt másra fogod elkölteni. Vagy mondjuk nyitsz egy betéti számlát. A pénz nem vész el, ugyanúgy adóban végezné, csak áttételesen, és hosszabb idő alatt, de nagyobb profitot termelne az államnak is, neked is, a környezetnek is.

De ez nekünk nem kell, ugye. Most kell pénz, mert nem biztos, hogy holnap is mi leszünk kormányon. Max mielőtt odakerülünk, emlegetjük majd, hogy zöld, meg hogy élhetőbb Budapest, meg parkosítás, aztán szarunk a lényegi dolgokra is, meg ezekre is.

Úgy viselkedünk, mintha nem lenne másnap. Haiti kicsiben (fával fűtöttek, főztek, építkeztek - ma már nincs fa, a műholdon gyönyörűen látszik, hol húzódik a határ a sziget közepén).

Az a fontos, ki a komcsi.