Szűkebb pátriámba látogatott az István, a király jubileumi előadása.

Megvallom előre izgultam, hogy milyen lesz. Na nem annyira az előadás, hanem a közönség és a szervezés. Olyan élményben volt részem, amilyenben Magyarországon régóta nem: egy nemzeti előadás évek óta először az előadásról szólt, és nem a közönségről. Nem volt zászlózás, lengetés, kiabálás, póló és kapucnis pulóver verseny, a forgalmat pedig közlekedési rendőrök irányították. Érdekes mód így is lehet. Köszönöm a szervezőknek, az előadóknak, és a közönségnek. Valahogy sokkal jobban esett. Szerintem ez kéne, hogy normális legyen.