Az elmúlt évek sírással teltek, hogy így a szocik, úgy a libek, minden szar, világvége, miazmás. Nakérem, a szociknak-libeknek vége lett. Ezt akartuk, örülünk. Ámde ha az inga kilendült balra, akkor a középértékre visszaállítása nem egyenlő azzal, hogy ugyanakkora mértékben kilendítjük jobbra. Az inverz inverzének az inverze (mindez időléptéktől függően az n-edik hatványon, társadalmi, gazdasági, esztétikai és filozófiai síkon is, csak mert sokan érnek rá ilyesmire) még lehet faszság, ha az alapötlet is az volt.

Lehet inverz kultúrkámpfot folytatni naphosszat, mert most mink vagyunk a gyeplőnél, azt majd jól megmondjuk, mi a szép és a jó, na meg a helyes, csak tessenek felkészülni rá, hogy ez visszaüthet, mivel semmi sem tart örökké. Arról már nem is merünk beszélni, hogy a kormányzatnak nem az ideológiai térítés a feladata, hanem megteremteni a kereteit, hogy az állampolgárok maguk találhassák meg a nekik tetsző GDP növelési módot. ”The Constitution only gives people the right to pursue happiness. You have to catch it yourself.” Nem jó a kinyilatkoztatott egyetemleges igazságokat keverni a valósággal.