Kottából rasszistának lenni könnyű, improvizálni nehéz. Fehér emberre mondani, hogy idegengyűlölő, közhely, még ha pár évtizede szabályosan meg is feszül a sápadtarcú populáció, hogy ők annyira de nagyon nem idegengyűlölők, majd sérvet kapnak. De amikor mondjuk néger utál négert, faji(!) alapon, az zavarba ejtő. Arról még nincsen ábra a tankkönyvben.

Ugyanígy a kirekesztéssel. A kirekesztéshez ugye két fél kell: a kirekesztő, és a kirekesztett. Kirekesztőből – minő véletlen – valahogy mindig több van, mint kirekesztettből, ez alapszabály – kivéve, ha mégsem így lenne, de akkor a jelenséget nem lehet értelmezni, div 0, goto 20.

Nyakó István és Kósa Lajos egymásnak estek. Az embernek már fel se tűnik, hogy már kampány van, lehetne egy szimpla szürke hétköznap is. Éppen terroroznak: fideszterror, vörösterror, ahogy tetszik. Én ezennel szeretném bevezetni a rotterdamterror fogalmát is:

Középosztály, főnév. Jelentése:

The Economist: akinek a bevételéből az alapvető szükségletek – lakhatás, étkezés, oktatás, egészségügy – kielégítése után a harmada megmarad megtakarításokra, vagy rekreációs tevékenységekre.

Arisztotelész: akik nem is gazdagok, de nem is szegények, s akik által – s akikkel szövetségben – egy demokráciának léteznie és működnie kell (kéne). Más szóval egy állam politikai rendszere csak annyira erős és stabil, amennyire a középosztálya.

Szerintem: az, akinek a napi megélhetése nem függ a központi újraelosztástól.